Beregszászon tájékozódott a parlament nemzeti összetartozás bizottsága

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerdán Beregszászon tartotta első kihelyezett ülését, amelyen a testület a kárpátaljai magyarság helyzetéről tájékozódott.

 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében megtartott tanácskozáson részt vettek az ukrajnai magyar szervezetek vezetői, a történelmi egyházak képviselői és az ungvári, valamint a beregszászi magyar főkonzul.

A kihelyezett ülést megnyitó beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) elnöke, a főiskola elnöke rendkívül pozitívnak nevezte, hogy a nemzeti összetartozás eszméje „nem ragadt le” a törvények szintjén, hanem elkezdődött átültetése a gyakorlatba. Jelképesnek mondta, hogy a testület első kihelyezett tanácskozását az egyik legnehezebb helyzetben lévő határon túli magyar közösséggel kapcsolatos problémák megismerésének szentelte. Mint hangsúlyozta, a beregszászi kihelyezett ülés kiváló alkalom arra, hogy az anyaország döntéshozói első kézből tájékozódjanak a kárpátaljai magyarság gondjairól, s a kisebbség vezetői egyúttal javaslatokat is tehetnek a problémák orvoslására.

Potápi Árpád, az országgyűlési bizottság fideszes elnöke az MTI-nek elmondta: a tavalyi kormányváltást követően radikális változás történt a nemzetpolitikában a megelőző nyolc évhez képest, s ez a nemzeti összetartozás bizottságának a létrejöttében és munkájában is megmutatkozik. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel ne csak a parlament épületében foglalkozzunk, hanem – a minél alaposabb tájékozódás érdekében – az adott helyszíneken is” – tette hozzá. Kiemelte: a személyes jelenlét fontos feltétele annak, hogy kárpátaljai magyarság gondjainak ismeretében minél hatékonyabban tudjuk majd segíteni ezt a közösséget.

Potápi azt is elmondta, hogy a kihelyezett ülés helyszínének a megválasztása is jelképes értékű, hiszen a beregszászi főiskola, amelyet többször fenyegetett a megszűnés veszélye, kulcsfontosságú szerepet játszik a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatásában, s ezáltal a közösség megmaradásában.

A beregszászi kihelyezett ülést értékelve Szili Katalin, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a tanácskozáson a kárpátaljai magyar szervezetek, egyházi vezetők tájékoztatása alapján sikerült feltérképezni a helyi magyar közösséget foglalkoztató legégetőbb gondokat. A jövőbeni együttműködést illetően három olyan kérdéskör vetődött fel, amelyek meghatározó jelentőséggel bírhatnak a kárpátaljai magyar közösség problémáinak megoldásában.

Szili Katalin szerint az első kérdés az anyanyelvű oktatás és a nemzeti kultúra finanszírozásának kiszámíthatóvá tétele a létrehozott új alapnak köszönhetően. Második kérdésként a szülőföldön való maradás programszerű elősegítését említette, amiben a nemzeti összetartozás bizottságának kezdeményező szerepe lehet. A harmadik kérdéskörbe az oktatás területén felmerülő problémák sorolhatók, amelyek orvoslásához mindenképpen az anyaország támogatására és e kérdéseknek a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokban való folyamatos napirenden tartására van szükség – fogalmazott Szili Katalin.

A nemzeti összetartozás bizottságának tagjai délután Munkácsra látogattak, ahol Lengyel Zoltán polgármester kalauzolásával megtekintették a város nevezetességeit és a magyar történelemben egykor fontos szerepet játszott várat.

Forrás: MTI