Csak magyarországi állandó lakcím kell hozzá

Már az idén jelentős számú nyugdíjas kérte a nyugdíjával kapcsolatos dokumentumok kiadását, és nyugdíja folyósításának megszüntetését Ukrajnában, ők javarészt Magyarországra telepedtek át. Utánajártunk, hogy ukrán állampolgárok milyen feltétellel kaphatnak nyugdíjat Magyarországon.
Elsőként Ukrajna Nyugdíjalapjának Beregszászi Járási Kirendeltségén érdeklődtünk, ahol Vass Ottó, a kirendeltség munkatársa kérdésünkre válaszolva elmondta: „Ha valakinek van állandó magyarországi lakcíme, akkor kérelmezheti magyarországi nyugdíj folyósítását az ottani nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól. De ők kérni fogják azt, hogy tőlünk vigyen egy lemondó nyilatkozatot, ami alapján egyöntetűen megállapítják, hogy Ukrajnában nem kap nyugellátást. De mielőtt valaki belekezdene az ügyintézésbe felhívnám a figyelmét arra, hogy nézze meg, mennyi most Magyarországon a nyugdíjkorhatár, mert ott fokozatos, csúszó korhatárváltoztatás van mind a férfiak, mind a nők esetében az öregségi nyugdíjak megállapítása esetén. Ukrajnában jelenleg csak a nők esetében van hasonló.
Hozzánk, a nyugdíjalaphoz a Magyarországra áttelepülő ügyfél a migrációs osztály által kiállított kijelentkezési okirattal kell, hogy jöjjön, amely azt igazolja, hogy kijelentkezett a korábbi lakhelyéről, és attól a dátumtól számítva ő már hivatalosan nem Ukrajna területén élő állampolgár. Az útlevelébe is be kell ütni a migrációs szolgálatnak egy bélyegzőt, amelybe beírják, hogy Ukrajnából kiutazott, valamint azt is, hogy hová. Ha már nyugdíjas a kitelepülő, akkor ennek a két dokumentumnak a birtokában fordulhat hozzánk. Nálunk egyelőre meghatározott forma szerinti kérvényt kell írnia Ukrajna Nyugdíjalapjának kirendeltségvezetőjéhez, amelyben azt kéri, hogy szüntessék meg az ő ukrajnai nyugellátását, mert ő külföldre költözik, ott lesz ezentúl az állandó lakhelye. A törvény lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a nyugdíjas hat hónapra előre kérheti ukrajnai nyugdíjának folyósítását. Ukrajna Nyugdíjalapjától megkapja a kérvényező a szükséges igazolásokat és a munkakönyvét. A nyugdíjalapnál ezen igazolások kiadása ingyenes. Érdemes ilyenkor beíratni a munkakönyvbe azokat az éveket is, amelyeket esetleg nyugdíjazása után dolgozott le a munkavállaló. Az ügyintézés megkezdése előtt is kikérheti bárki a munkakönyvét. Tapasztalatból mondhatom, hogy érdemes a magyarországi nyugdíjszámítási szabályozást, az esetleges pótlékok rendszerét tanulmányozni.
Azt tanácsolom, hogy a tőlünk kapott igazolásokat fénymásolják, mert volt már rá példa, hogy Magyarországon elkallódtak.
Fontos megjegyezni, hogy a fennálló szerződések értelmében az Ukrajnából Magyarországra áttelepült nyugdíjasok nyugdíját száz százalékban a magyar nyugdíjbiztosítás állja. Tehát minden kitelepülő csökkenti az ukrán nyugdíjalap terheit. Megjegyezném, hogy az egyszerűsített honosítás semmilyen formában nem befolyásolja a vonatkozó kétoldalú szerződést. Nem kell ahhoz magyar állampolgárság, hogy valakinek állandó lakcíme legyen Magyarországon, és ott nyugdíjat igényeljen.
Levélben érdeklődtünk a magyarországi Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon is, ahonnan kérdéseinkre a következő választ kaptuk.
„A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1962. december 20-án, Budapesten, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában egyezményt kötött, mely 1963. július 1-től hatályos. Az Egyezmény a Magyarország felségterületére, életvitelszerű tartózkodás céljából átköltözött ukrán állampolgárságú személyek számára biztosítja, a magyar állampolgárokkal minden tekintetben azonos mértékű, folyamatos szociális biztonságot, ezáltal az Ukrajna területén megszerzett jogosultságok az átköltözéssel semmilyen tekintetben sem vesznek el.
Az Egyezmény alapján nyugdíjigényt bármely magyarországi kormányhivatalnál, illetve Budapesten az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (Budapest, Fiumei út 19/A) lehet előterjeszteni az alábbi formanyomtatványokon:
– öregségi nyugdíjigény: igénybejelentő lap (ONYF 3515-504 B) és pótlap (ONYF 3515-532),
– hozzátartozói nyugdíjigény: igénybejelentő lap (ONYF 3515-507 B – özvegyi nyugdíj; ONYF 3515-508 B – árvaellátás és ONYF 3515-509 B – szülői nyugdíj) és pótlap (ONYF 3515-533).
Az igény előterjesztésekor le kell adni az ukrán munkakönyvet, be kell mutatni a magyarországi lakcímkártyát, illetve az ukrán nyugdíjmegállapító és -megszüntető határozatokat, amennyiben olyan áttelepülőről van szó, aki részére korábban már megállapításra került az ukrán nyugellátás. Az igénybejelentéskor meg kell adni azt is, hogy a magyar nyugdíj folyósítását a postai címére vagy bankszámlára kéri az igénylő. Az eljárás során az igény elbírálásához szükséges és hiányzó iratokat (pl. ukrán szolgálati időre, az Ukrajnában betöltött munkakörökre vonatkozó adatokat) az elbírálást végző szerv hivatalból bekéri az ukrán nyugdíj-biztosítási szervtől.
Az ügyintézés eljárási költségtől, illetve mindennemű illetéktől mentes. Az ügyintézési idő 22 munkanap, amelybe nem számít bele többek között a bel- és külföldi jogsegélyeljárás, az irat hivatalos fordíttatásának, illetve a hiánypótlás ideje.
A megállapított nyugellátás kizárólag azon időtartamra illeti meg a kérelmezőt, ameddig életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. A lakcímében bekövetkezett valamennyi változást köteles a folyósító szerv részére bejelenteni. Az életvitelszerű magyarországi tartózkodást az ellátást megállapító vagy folyósító szerv az eljárás során bármikor (az igény előterjesztésekor vagy a folyósítás megkezdését követően is) helyszíni vizsgálatokkal, más hatóságok nyilvántartásába való betekintéssel, környezettanulmány elvégzésével, illetve bármely más egyéb módon, indokoltság esetén ellenőrizheti.
Az ellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettségének elmulasztása, vagy a valóságnak meg nem felelő adatközlése, nyilatkozata miatt jogszerűtlenül megállapított és folyósított nyugdíjat, akár az ellátás megállapításának időpontjáig visszamenőlegesen, 5 éven belül vissza lehet követelni. Ennek megfelelően a jogalap nélkül kifizetett nyugdíj adók módjára behajtható tartozásnak minősül.”

bzs