Csata a nyelvtörvény miatt

Állapotainkhoz mérten is durva verekedés tört ki múlt csütörtökön a Legfelsőbb Tanácsban ellenzéki és kormánypárti képviselők között, miközben éppen az új nyelvtörvény vitája folyt az ülésteremben, amely egyebek mellett regionális nyelvi státuszt biztosítana az orosz és a magyar nyelvnek is.

Sajtóbeszámolók szerint az összetűzés eredményeként egy ellenzéki képviselő fején felhasadt a bőr, s kórházba kellett szállítani, egy másik honatyának pedig az ujja tört el. A dulakodás a törvénytervezetről elrendelt szavazás legelején kezdődött, s Volodimir Litvin házelnök még azelőtt kénytelen volt berekeszteni az ülést, hogy a kérdésben döntésre jutottak volna a honatyák.

A törvénytervezetet jegyző képviselők – Vagyim Kolesz­nyicsenko és Szerhij Kivalov a Régiók Pártjától (PR) – azt állítják, hogy az új nyelvtörvény nem veszélyezteti az ukránt mint államnyelvet. Elképzelésük szerint a helyi államhatalmi szervek abban az esetben használnák valamely regionális nyelvet munkájuk során az ukrán mellett, ha az adott régióban legalább a lakosság 10 százaléka beszéli azt.

A törvénytervezet ellenzői szerint viszont elfogadása a gyakorlatban az orosznak mint második államnyelvnek a bevezetését jelentené, csupán az Alkotmány módosítása nélkül, miután az orosz ajkú lakosság – mindenekelőtt az ország keleti és déli részén – bőven kiteszi azt a 10 százalékot, ami az orosznak második hivatalos nyelvvé tételéhez szükséges. Közös nyilatkozatában az ellenzék rámutat, hogy a nyelvtörvény tervezete a megosztást szolgálja. „A hatalom nem oldja meg a gazdasági és szociális kérdéseket, hanem egymásnak ugrasztja a különböző régiók lakóit. Nem engedjük meg ennek a kérdésnek a vitáját” – jelentette ki az ellenzék nevében Vjacseszlav Kirilenko, a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem elnöke.

A BBC emlékeztet, hogy az orosz második államnyelvvé tétele a Régiók Pártja és Viktor Janukovics elnök választási ígérete volt, amelyet azonban eddigi kormányzásuk ideje alatt nem sikerült teljesíteniük. Az elnök és pártja véleménye e tekintetben jelenleg is egybevág, hiszen Janukovics még márciusban kijelentette, hogy az orosz nyelvnek több joggal kell rendelkeznie Ukrajnában – emlékeztet a portál.

A BBC-nek nyilatkozva a törvénytervezet egyik szerzője, Vagyim Kolesznyicsenko azt mondta, hogy a jogszabály célja egyenlő jogokat biztosítani Ukrajna minden polgárának függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek. „Úgy gondolom, Odessza megyében több nyelv is lehet – moldáv, orosz; a donyeckiben az oroszon kívül a görög; Kárpátalján a magyar, Bukovinában a román” – tette hozzá a PR képviselője.

Ellenzéki részről ugyanakkor rámutatnak, nehéz meghatározni, mit jelent a 10 százalék, ki és hogyan állapítaná azt meg. Népszavazást kellene tartani, ami szerintük káoszhoz és félreértésekhez vezethet.

Megfigyelők szerint a regionális nyelvek esetleges bevezetésével kapcsolatban további problémát jelent, hogy Ukrajnában a nyelvhasználatot szabályozó jelenlegi jogszabályokat sem tartják be maradéktalanul. Így például Beregszászban, ahol a magyarság aránya a lakosságon belül az ötven százalékhoz közelít, a hatályban lévő nyelvtörvény szerint is biztosítani kellene az anyanyelvű ügyintézés lehetőségét, miközben a városban kevés a magyarul is beszélő állami hivatalnok.

zzz
Kárpátalja