Csernobil: egyre kimerültebb a személyzet
Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, amióta az orosz egységek elfoglalták – közölte kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
A tájékoztatás szerint a létesítmény mintegy 210 mérnöke, illetve technikusa és a biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van ugyan vízük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik.
Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban.
„Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve”
– mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.
Csernobilban az 1986 áprilisi, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.
A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát.
A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést.
„A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel”
– jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.
A CERN-nek a 23 tagállamon kívül társult tagjai is vannak, ebbe a csoportba tartozik Ukrajna is. A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joggal nem rendelkeznek.
A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek, ami lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést.