Elfogadták Kárpátalja 2017-es költségvetését

Az országos költségvetés elfogadása után egy nappal, a fő számok ismeretében december 22-én elfogadta a megye költségvetését a Kárpátaljai Megyei Tanács. A képviselők közel ötven kérdésben hoztak határozatot, kisebb vita csak a költségvetés számai láttán alakult ki. Hennagyij Moszkal kormányzó elismerte, hogy a legtöbb területen még több forrásra lenne szükség, de sajnos, annál kevesebb bevétele van Kárpátaljának.
Megyénk költségvetése igazodik az országos büdzsé prioritásaihoz, bár most a tavalyinál egy ötödével több pénz sorsáról dönthettek a képviselők, ez még mindig sokkal kevesebb, mint amennyire szükség lenne. Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke az elfogadott költségvetés kapcsán lapunknak elmondta: „A jövő évi büdzsé nyilvánvalóan nem teremti meg Kárpátalja rohamos fejlődésének a feltételeit, azt sem ígérhetjük, hogy az emberek sokkal jobban fognak élni mostantól. Annak ellenére, hogy a költségvetés kiadási oldala négymilliárdos nagyságrendről ötmilliárdosra emelkedik – ami nem elhanyagolható mértékű növekedés –, ez mégsem fog jelentős fejlesztést eredményezni Kárpátalján, ugyanis a plusz egymilliárd nagyobb része a minimálbér emelését fedezi. Mivel a kormány a minimálbért a duplájára emelte, így emelkedik azok fizetése január 1-től, akik jövedelme az eddigi minimálbér és 3200 hrivnya közé esett. Ők jól járnak, viszont ez az intézkedés nem érinti azok fizetését, akik 3200 hrivnyánál eddig is többet kaptak, persze ettől függetlenül fogják emelni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérét.”
Fontos változás még, hogy a 2016-ban a megyei jogú városok és a megye fenntartásába adott szakoktatási intézményeket mostantól teljes egészében a megyei költségvetésből kell finanszírozni. Kivéve a megyeszékhely, Ungvár szakoktatási intézményeit, amelyeket továbbra is az Ungvári Városi Tanács tart fenn. Tehát a munkácsi, beregszászi és huszti szakoktatási intézmények 2017-ben már a megye költségvetéséből kapják a fenntartásukhoz szükséges forrásokat. Ez a változtatás olyan plusz teher a megye költségvetése számára, amely jelentős forrásokat igényel, így fejlesztésre megint csak kevesebb jut – Barta József alelnök szerint. Viszont a megyei tanács kéri a finanszírozásába került oktatási intézmények tulajdonjogát is a központi állami szervektől, mert azok egyelőre központi állami tulajdonban vannak. Kiderült, hogy Kijev a tulajdonjog átruházására hajlandó azzal a feltétellel, hogy a megyei fenntartó csak a szakoktatás céljaira használhatja a tulajdonába kerülő vagyont, nem privatizálhatja. A tanács ezzel a feltétellel teljes egészében egyetért, egyhangúlag fogatták el azt a határozatot, amely értelmében levélben kéri a megyei tanács a szakoktatási intézmények tulajdonjogának átadását.
Nagy felháborodást keltett a megyei képviselők körében, hogy már második alkalommal sem sikerült meghallgatniuk az Állami Földkataszteri Hivatal kárpátaljai főosztályának ideiglenes vezetőjét, most sem tudták neki feltenni kérdéseiket. Tetjana Zajacnak most sürgősen Kijevbe kellett utaznia egy értekezletre. A megye vezetői és a képviselők szerint az említett hivatal nem a lakosság érdekében dolgozik, hanem más érdekeket szolgál. Sok esetben jogos felháborodást eredményezett a munkájuk. Lapunk is beszámolt már a nagydobronyi, baktai, nagymuzsalyi–benei, szőlősgyulai esetekről, de hasonló ügyekről lehetett olvasni ukrán települések vonatkozásában az ukrán sajtóban is. A megyei tanács ezúttal nem tehetett mást, levette napirendjéről a kérdést, azzal a határozattal, hogy a tanács következő ülésén, amely várhatóan februárban esedékes, újra napirendre tűzik majd, bízván abban, hogy akkor már végre fel tudják tenni kérdéseiket Tetjana Zajacnak.
Megerősítették a Kárpátaljai Megyei Tanács regionális fejlesztési és határon átnyúló együttműködéseket elősegítő ügynökségének új alapszabályát. Ennek a szervezetnek a legutóbbi tanácsülésen nevezték ki az új vezetőjét. Az ügynökség korábbi működéséről nem lehetett eddig sok jót hallani, nem volt átlátható a tevékenysége, nem látszottak a pénzmozgások. Az új igazgató azt a feladatot kapta, hogy alakítsa ezt a szervezetet egy hatékony fejlesztési ügynökséggé. A képviselők által most jóváhagyott új alapszabály ezt hivatott megkönnyíteni, illetve előírja az átláthatóságot. Az új alapszabály értelmében az ügynökség vezetője minden évben köteles lesz beszámolni a megyei tanács plenáris ülésén. Minden negyedévben köteles beszámolni a tanács illetékes szakbizottságai előtt, mint például a költségvetési bizottság, és a Péter Csaba vezette európai integrációs és határokon átnyúló kapcsolatok bizottsága. Túl ezen a tanács létrehozott az említett ügynökség felügyeletére egy felügyelő bizottságot, amelybe a megyei tanács minden frakciója delegál majd egy képviselőt. Az említett felügyelőbizottságot az új alapszabály olyan jogkörökkel ruházza fel, amely értelmében az ügynökség minden tevékenységét felülvizsgálhatja. Az eddig sokat kritizált pénzügyi tevékenységet is láthatóvá teszik, koordinálják és ellenőrzik majd, ennek megfelelően az ügynökség vezetői kötelesek lesznek havonta beszámolni a felügyelő bizottság előtt. A húszezer hrivnyánál nagyobb pénzügyi tranzakciókat csak a felügyelőbizottság engedélyével lehet majd végrehajtani. A későbbiekben az említett ügynökséghez olyan idegen nyelveket beszélő, pályázni tudó, jogi ismeretekkel rendelkező munkatársakat fognak még felvenni, akik képesek akár EU-s pályázatokat is megírni. Ugyanis az ügynökség egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy EU-s forrásokat Kárpátaljára hozzon, olyan projekteket dolgozzanak ki, amelyek az Európai Unió által is támogathatóak. Az elképzelések szerint az intézménynek önfenntartónak kell lennie, és a költségvetésbe is befizet majd.
Az elesettek, betegek megsegítésére, civil szervezetek támogatására létrehozott Gondoskodás (Turbota) Regionális Program keretében jelentős támogatásokat tud a megyei költségvetés adni a leginkább rászorulóknak. Ebben az évben például több mint száz súlyos beteg operációjához, gyógyításához tudtak hozzájárulni. A megyei tanács arról határozott, hogy a következő plenáris ülésén, az idei év tapasztalatai alapján megpróbálják a bürokratikus mechanizmusokat a törvény által megengedett legalacsonyabb szintre csökkenteni. Ezzel az a céljuk, hogy a lehető legrövidebbre csökkentsék azt az időt, ami a kérelmezéstől a pénz kiutalásáig tart. Ugyanis az idén ez két-három hónapot is igénybe vett, ez alatt néhány esetben a sürgős műtétre szoruló kérelmező elhalálozott. A megyei tanács és a megyei közigazgatási hivatal szakembereiből már megalakult egy munkacsoport, amelynek január 15-ig le kell tennie egy tervezetet, remélhetőleg ez a munka meghozza gyümölcsét, és a rászorulók egyszerűbben és gyorsabban hozzájutnak majd a program keretében kapható anyagi segítséghez. Addig is a megyei tanács meghosszabbította a mostani, december 31-ig érvényes szabályozást februárig, amely legtovább április 1-ig maradhat érvényben.
A megyei tanács beadványban szólítja fel ismételten a kormányt, hogy mozdítsák előre a Beregrákost elkerülő út építését. A településen jelenleg áthalad a Csap–Kijev főútvonal, emiatt elviselhetetlenül nagy a közúti forgalom és nagyon gyakoriak a balesetek, gázolások. A képviselők szerint ideje lenne már a rég megígért elkerülőutat megépíteni, amely egyben a falut a Latorcától megvédő töltést is jelentene. A magyarországi támogatásnak köszönhetően úgy tűnik, hogy a Beregszászt elkerülő út már hamarosan megépülhet, közben a megye vezetői és a megyei közgyűlés tagjai a beregrákosi elkerülőúthoz szükséges forrásokat Kijevben próbálják meg kiharcolni.

dózsa