„Függetlenségi nyilatkozatot” fogadott el a Krím

Jelentős többletjogok megadásáról is döntött a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa a krími tatárok számára.

***

Orosz katonák megszállták a krími Tarhankut fokon álló ukrán légvédelmi radarállomás területét – közölte Vlagyiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője.

A megszállt egység parancsnokának szavai szerint a több mint száz orosz fegyveres hét teherautón érkeztek az állomáshoz még hétfőn este. Számbeli fölényüket kihasználva behatoltak az ukrán katonai létesítmény területére. Az ukrán katonák visszavonultak a kaszárnyába és ott elbarikádozták magukat.

A támadók ellenőrzésük alá vonták az egység területét, de nem fogalmaztak meg semmiféle követelést, s nem akadályozzák az ukrán alakulat ügyeletes egységeinek tevékenységét sem – jelentette a zn.ua.

***

Ukrajna fegyveres erőit szétrabolták, az ügyészségnek ki kell vizsgálnia a hadsereg szétlopására vonatkozó minden tényt – jelentette be ma a parlamentben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő. Szavai szerint az elmúlt négy évben szabotázs folyt Ukrajna biztonsági és védelmi rendszerének aláásására.

A miniszterelnök mindazonáltal jelezte, hogy a kormány a nehézségek ellenére finanszírozza a hadsereg szükségleteit. Korábban bejelentették, a Krímen szolgálatot teljesítő katonáknak 125 millió hrivnyát utaltak ki, s annak is megtalálták a módját, miként juttassák el a pénzt a címzettekhez – emlékeztet a zn.ua.

Ugyancsak ma Igor Tyenyuh ideiglenes védelmi miniszter arról számolt be a törvényhozásban, hogy Ukrajna Fegyveres Erőit teljes harckészültségbe helyezték, azonban a helyzet súlyos. A hadügyminiszter szerint az ország szárazföldi erőinek összlétszáma 41 ezer fő, közülük 20 ezernek állandó készültségben kellene állnia, ténylegesen azonban csak hatezren készek erre. Tenyuh úgy vélte, rövid időn belül létre kellene hozni egy haderőcsoportot, amely készen állhat a cselekvésre déli és keleti irányban egyaránt.

A védelmi tárca vezetője a nap folyamán emlékeztetett, hogy Oroszország 220 ezer katonát, 1800 tankot, 400 helikoptert, 150 repülőgépet és 60 hajót összpontosított Ukrajna keleti és déli határain, ami többszörösen meghaladja az ukrán erőket – jelentette az Interfax-Ukraina hírügynökség és a pravda.com.ua.

***

A Krími Autonóm Köztársaság (ARK) Legfelsőbb Tanácsa mai zárt ülésén „függetlenségi nyilatkozatot” fogadott el. Határozatukban a krími képviselők Koszovo esetére hivatkozva azt állítják, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása egy országrész által nem sérti a nemzetközi jog normáit.

Az ARK és Szevasztopol város függetlenségét kimondó nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy amennyiben Krím népeinek 2014. március 16-i közvetlen akaratnyilvánítása támogatja az ARK és Szevasztopol városának csatlakozását Oroszországhoz, a Krímet a referendumot követően független és szuverén állammá nyilvánítják, köztársasági államformával. Független államként Krím az ennek megfelelő népszavazási eredmények alapján Oroszországhoz fordul, javasolva a Krími Köztársaság felvételét az Orosz Föderáció kötelékébe annak szubjektumaként.

***

Ma újabb nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé Viktor Janukovics menesztett ukrán elnök az oroszországi Rosztov-na-Donuban. Az exelnök mindenekelőtt cáfolta halálhírét, illetve az egészségi állapotával kapcsolatos híreszteléseket, valamint emlékeztetett, hogy változatlanul legitim elnöknek és a fegyveres erők főparancsnokának tekinti magát. „Amint a körülmények engedik – és meggyőződésem, hogy erre már nem kell sokáig várni –, visszatérek Ukrajnába” – tette hozzá a korrespondent.net tudósítása szerint Janukovics, aki törvénytelennek nevezte a májusra kiírt ukrajnai elnökválasztást.

„Megkísérlik Oroszországra vagy rám hárítani a felelősséget a társadalmi-gazdasági helyzet romlásáért Ukrajnában. De ezt én soha nem ismerem el. Nekem ehhez semmi közöm. A szociális kifizetések megkurtítását tervező lépések embertelenek és népellenesek. Kormányom konkrét tervvel rendelkezett az ukránok életszínvonalának megőrzésére. Most viszont, hogy a hatalmat a bitorlók ragadták magukhoz, ez sajnos lehetetlenné vált” – közölte.

„Az önök cselekedetei oda vezettek, hogy elszakad a Krím. Ukrajna jelenlegi hatalma a fasizmus kezére játszik” – rótta fel egyebek mellett Viktor Janukovics a jelenlegi ukrajnai kormányzatot támogató nyugati hatalmaknak.

***

Politikai és katonai segítséget kért az ukrán parlament ma elfogadott határozatában az ország biztonságát szavatoló országoktól, valamint felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét – jelentette az MTI.

A határozatban a képviselők leszögezték, hogy „Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.

A határozathozatalt megelőzően Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért.

***

A Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa mai rendkívüli ülésén határozatot fogadott el „A krími tatár nép jogai helyreállításának és a krími társadalomba való integrálásának garanciáiról”.

A dokumentum egyebek mellett előirányozza, hogy a krími tatár nyelv az orosszal és az ukránnal egyenrangú státust kap, az autonóm köztársaság parlamentjében a krími tatárok garantált 20 százalékos képviselethez jutnak. Ugyancsak garantált képviseletük lesz a jövőben a krími tatároknak a járási és városi tanácsokban, illetve más szervekben, de elismerik a krími tatárok nemzeti önkormányzatának szerveit is. Megoldást ígér a határozat a krími tatároknak a félszigetre történő visszatelepülésével kapcsolatos jogi, szervezési, pénzügyi és egyéb problémáira, illetve az oktatásukkal, kultúrájuk ápolásával kapcsolatos kérdésekre is.

Megfigyelők a közelgő krími népszavazás előtt néhány nappal megszületett intézkedést azzal magyarázzák, hogy a krími tatárok eddig meglehetősen bizalmatlanul viszonyultak a jelenlegi oroszbarát krími vezetés eddigi lépéseihez.