Isten útja megmaradásunk záloga
Augusztus 20-án a település határában álló Szent István-szobor előtt emlékeztek meg az asztélyiak István királyról, a keresztény magyar állam megalapításáról.
A megemlékezésen elsőként Nagy Anikó, Asztély polgármestere, a KMKSZ Asztélyi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Bocskor Lászlót, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnökét, Iván Gusztáv református lelkipásztort, Kovács István református kántort. A polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy bár gondtalanul ünnepelni ma nem könnyű, mégis elmondhatjuk: „Augusztus 20., s vele I. István király soha el nem halványuló alakja mindig része volt és része lesz a magyar nyárnak. S nem csupán a hagyomány, a megszokás miatt. Államalapító nagy királyunk megvalósult életműve, a stabil, keresztény alapokra helyezett európai állam ma ismét célként lebeg előttünk. De nem csupán a cél, a körülmények is hasonlóak, mint az államalapítás idején. Keressük a helyünket a nagyvilágban, Európában, s meg kell találnunk a közös hangot a bennünket körülvevő nemzetekkel.” István király munkásságának eredménye abban rejlett, hogy nélkülözött mindenfajta öncélúságot, helyette biztonságot, hitet, jövőképet adott az országnak. Vállalt feladatunk és embertársaink előtt ezért „szavak helyett tettekkel, ígéretek helyett munkával állhatunk csak meg” – hangsúlyozta. Szent István fiához, Imre herceghez intézett intelmei közül a polgármester egy ma különösképpen szem előtt tartandó gondolatot idézett: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”
Iván Gusztáv köszöntőjében kiemelte: Szent István felismerte, hogy egyetlen úton lehet és érdemes járni, s a magyarság megmaradásának egyetlen alapja, útja van: ha a kereszténységet, a mindenható Istent választja. Így maradhatott fenn Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság. Szent Istvánt méltatva emlékezzünk ezért mindazokra az értékekre, amelyeket az akkori világnak, az akkori magyarságnak közvetített. Tanuljunk ezekből, s emlékezzünk: az elmúlt ezer esztendőben a számtalan megpróbáltatás ellenére is megtartotta a magyarokat a Jóisten. Mindezért tehát követnünk kell Szent István példáját, jó példával elöl járni, gyarapítani az őseinktől kapott kincseket.
Bocskor László arra emlékeztetett, hogy augusztus 20. ünnepét sokszor próbálták már elfeledtetni a magyarokkal. A megemlékezés viszont bizonyítja: Szent István szellemisége még mindig ott munkálkodik a magyarokban. „Megmaradásunk záloga a kereszténység mellett a kivívott tisztelet. És ezt a tiszteletet csak mások tiszteletével vívhatjuk ki, úgy, hogy közben szövetségeseink táborát bővítjük.” Köszöntője zárásaként Bocskor László kiemelte, hogy az ünnep mindazon tisztalelkű magyar ünnepe, aki érti és tiszteli Kölcsey Ferenc szavait: „A Haza minden előtt!”
A megemlékezés a szobor megkoszorúzásával, az asztélyi kultúrcsoport és a nyugdíjasklub műsorával folytatódott. A helyiek versekkel, énekekkel emlékeztek meg királyunkról, akinek a megemlékezésen idézett szavait sosem szabad felednünk: „Légy szelíd, hogy soha se harcolj az igazság ellen! Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess! Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz!”