Kárpátaljai körkép – EPMSZ Akadémiai Napok Kárpátalján

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) történetében először Kárpátaljára szervezte Akadémiai Napok elnevezésű programsorozatát, amelynek központi helyszíne Jánosiban a Helikon Hotel volt, de egyes előadásokat a nagybégányi református templomban és a beregszászi főiskolán is tartottak.

Az EPMSZ 1969-ben jött létre, hogy a magyar protestáns egyházak nyugatra emigrált hívei számára egységes szellemi műhelyt, tudományos fórumot biztosítson. Az egyházaktól független civil egyesületet 1972-ben Svájcban jegyezték be, székhelye Bázel. A szervezet 1990 óta nyitott Magyarország és az utódállamok magyar értelmisége irányába is. A Szabadegyetem fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencében a párbeszéd és kölcsönös megértés erősítését, a szabad, független fórum fenntartását. A nyugati magyar diaszpóra körében erősíteni kívánja a magyar kultúrát és a tömbmagyarsággal való közösség érzését.

Az április 27. és május 3. között megrendezett konferenciára ezúttal nyolc országból érkeztek résztvevők: Angliából, Németországból, Svájcból, Franciaországból, Ausztriából, Magyarországról, Erdélyből és Felvidékről, s természetesen kárpátaljai érdeklődők is részt vettek a rendezvényeken. Az egyhetes konferencia alatt a meglehetősen összetett kárpátaljai helyzetet igyekeztek bemutatni a résztvevők számára a neves előadók.

A megnyitóünnepségen Varga Pál, az EPMSZ elnöke örömmel konstatálta, hogy Kárpátaljára is eljutott az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, egy egész hetes konferenciára. „A Kárpát-medence egyik fontos állomása ez számunkra, akik úgy érezzük, hogy a látható magyar kultúra nemcsak egyetlen országra, az anyaországra vonatkozóan érvényesül, hanem minden magyar számára, bárhol legyen is az otthona. Fontos számunkra ez az összetartozás” – hangsúlyozta Varga Pál. Az elnök elmondta, hogy egy kisebb küldöttséggel jártak itt a múlt év tavaszán, és már akkor elhatározták, hogy az EPMSZ fennállásának 49. évében nálunk szervezik meg az Akadémiai Napokat, a szabadegyetem központi rendezvényét, Kárpátaljai körkép címmel.

A résztvevőket köszöntötte továbbá Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Orosz Géza, Beregszász város alpolgármestere, valamint Braun László főiskolai tanár, az EPMSZ Kárpátaljai Egyesületének elnöke, a konferencia hazai főszervezője, aki elmondta, hogy a rendezvény keretében a kárpátaljai magyarság bemutatására vállalkoztak. Ennek megfelelően még az első napon Matl Péter munkácsi szobrász és festőművész igyekezett előadásában bemutatni vidékünk magyar képzőművészetét. A nap hangversennyel zárult, amelyen közönség elé lépett Holozsai Eszter fuvolaművész, a Virtuózok című tehetségkutató műsor Orosziból származó díjazottja, Fülöpné Kiss Ibolya zongoraművész és az Ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei.

Április 29-én, szombaton a konferencia résztvevői vidékünk történetével és jelenlegi demográfiai helyzetével ismerkedtek, amit Csatáry György történész, a Lehoczky Tivadar Kutatóközpont vezetője Sorsfordulók tükrében című előadása vezetett be. Majd Molnár József tanszékvezető főiskolai tanár beszélt vidékünk népességéről, annak változásairól. A kárpátaljai zsidóság múlt századi tragédiájának részleteit az Auschwitz-album tükrében Togyeriska Erika, a Shalom Alapítvány igazgatója idézte fel. A szovjet kényszermunkatáborokban elpusztult magyarok sorsáról pedig Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és Molnár D. Erzsébet történész, a beregszászi Rákóczi-főiskola tanára tartott előadást. A kulturális program részeként a Helikon Hotel kiállítótermében megnyitották Matl Péter, Gogola Zoltán és az öt évvel ezelőtt Beregszászba hazaköltözött Kovács Éva festőművészek közös kiállítását. A legkülönbözőbb témákat és technikákat reprezentálják a három művész munkái. A nap zárásaként a résztvevők megtekintették Gál Natália és Balogh Marianna Szél el ne hordja, eső el ne mossa című verses, zenés előadását.

Vasárnap az EPMSZ kirándulást szervezett Ungvárra, Szürtébe és Kisszelmencre, a nap végén pedig Jánosiba visszaérve az I. világháborúra emlékezve megnézték Stanley Kubrick A dicsőség ösvényein című filmjét. A filmvetítést követő vitát Frenkl Sylvia vezette.

Április 30-án, hétfőn a kárpátaljai magyar egyházak mutatták be tevékenységüket egy új helyszínen, az Árpád-korban épült nagybégányi református templomban, ahol Seres János református esperes áhítatát követően Marosi István nagybégányi görögkatolikus lelkész, Molnár János római katolikus esperes, beregszászi plébános és Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi református lelkész mutatta be történelmi egyházaink tevékenységét és helyzetét. Még a délelőtt folyamán Egyházak a terepen címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor Molnár János és Marosi István mellett Horkay László nyugalmazott református püspök, Katkó László, az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon igazgatója és Pándy-Szekeres Dávid református lelkész részvételével. A nap második felében a Rákóczi-főiskola épületében Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész ismertette a Narancsik Imre Kutatói Műhely tevékenységét, majd Kulin Ágnes elnök mutatta be a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának művészetpártoló tevékenységét. Sokat elmondott magyar közösségünk múltjáról a beregszászi színházban megtekintett előadás is, a társulat Vidnyánszky Attila rendezésében Zelei Miklós Zoltán újratemetve című előadását mutatta be a konferencia résztvevőinek.

Nagy érdeklődés kísérte a május elsejei előadásokat, amikor a Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke, Zubánics László, az UMDSZ elnöke, Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és Tóth István nyugalmazott beregszászi főkonzul által tartott előadásokból kaphatott képet a hallgatóság a kárpátaljai magyar közösség és Ukrajna politikai helyzetéről, valamint az oktatásügyben tapasztalható, számunkra elfogadhatatlan változásokról.

Orosz Ildikó a tavalyi év szeptemberében elfogadott oktatási törvényt mutatta be jogi, politikai, társadalmi és pedagógiai szempontból.

Brenzovics László elemezte Ukrajna apokaliptikus politikai és gazdasági helyzetét, elmondta, hogy a területvesztések következtében felbomlott az országban a korábbi politikai egyensúly, aminek következménye az alkotmányellenes oktatási törvény és a két hét múlva a Legfelső Tanács elé kerülő nyelvtörvénytervezetek, amelyek a kisebbségi nyelveket szeretnék visszaszorítani a magánélet szférájába. A nacionalista többség egyelőre nem rendelkezik annyi szavazattal, hogy megváltoztathassa az Alkotmányt, így annak ellentmondó, bújtatott alkotmánymódosítással igyekszik ezt több területen is elérni.

Zubánics László előadásában elmondta: „A jelenlegi helyzetben egyedüli fegyverünk, hogy a magyar közösség egyként áll ki. Folyamatosan próbálkoznak egymás ellen kijátszani és felhasználni a magyar szervezeteket, de hála Istennek, erre jelenleg nem adunk lehetőséget. Úgy hiszem, hogy a jövőnk annak a függvénye, hogy ez így marad-e a következő években is.”

Tóth István korábbi beregszászi főkonzul a magyar kormány támogatáspolitikájáról és annak eredményeiről beszélt. A konferencia előadóihoz számtalan kérdést fogalmaztak meg a hallgatóság soraiban ülők.

Jól kiegészítette a délelőtti blokkot a vidék gazdasági és demográfiai helyzetét és a migráció mértékét bemutató kerekasztal-beszélgetés, ahol a tényeket Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Borbély Sándor budapesti kulturális antropológus, Ferenc Viktória szociolingvista és Tátrai Patrik geográfus tárta a hallgatóság elé.

Az utolsó napon dr. Grezsa István kormánybiztos mutatta be a magyar kormány kárpátaljai támogatáspolitikáját és a két szomszédos régió között beindult együttműködést. Csernicskó István nyelvész anyanyelvű oktatásunk múltjáról, jelenéről, az előtte álló kihívásokról és perspektívákról beszélt előadásában. Míg Kész Margit néprajzkutató a kárpátaljai magyar folklór, Kész Barnabás történész tárgyi kultúránk, Prófusz Marianna népi iparművész pedig a beregi szőttesek világába engedett betekintést.

A konferencia záróestjén kárpátaljai magyar borokat kóstolhattak a résztvevők, a zenét a BorzsaVári népi zenekar szolgáltatta, a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes pedig vidékünk táncait mutatta be.

Varga Pál a kárpátaljai konferenciát értékelve elmondta, hogy a szerzett tapasztalataik nagyon pozitívak, a kárpátaljai magyarság életének minden területéről kaptak tájékoztatást, sok új ismerettel és fontos találkozások emlékeivel térnek haza. Kijelentette: „Mindenki nagyon elégedett, ezt mondhatom jó lelkiismerettel.”

Az Akadémiai Napok kárpátaljai főszervezője, Braun László történész elmondta, hogy teljesült az előzetes elképzelésük, az előadások egymásra épültek. A szervezők koncepciója az volt, hogy a lehető legtöbb szempontból mutassák be Kárpátalját, az itt élő magyar közösség helyzetét a szabadegyetem résztvevőinek, így remélhetőleg problémáinkat értő, ügyünket támogató emberként térnek majd haza a nyolc országból érkezett magyar emberek saját közösségeikbe.

Badó Zsolt