Kárpátalját évente közel 20 földrengés rázza meg

Január 21-én 1 óra körül Bulgária területén a Richter-skála szerint 3,5 erősségű földrengést jegyeztek fel.

Az elmúlt 3 hét alatt Európa területén ez a második érezhető földrengés. Az elsőt Romániában a Vráncsa hegységben jegyezték fel január 3-án. Vajon ezek a rezgések nem idéznek elő újabb Ukrajnai földrengéseket, és egyébként mennyire vannak hatással az ukrán Kárpátokra – kérdeztük Szvitlána Pliskót, az Ungvári szeizmológiai állomás vezetőjét.

– Szvitlána Ivánivna, a bulgáriai földrengésnek van némi köze a romániai földrengéshez?

Nincs. Két különböző szeizmológiai zónáról van szó. Európában szeizmikusan a legaktívabb országok a következők: Románia, Bulgária, Olaszország, Görögország és a volt Jugoszlávia országai. Törökország is a szeizmikusan aktív országok közé sorolható. Romániában a Vráncsa hegység területe aktív. Egyébként a romániai földalatti mozgásoknak még máig is vannak utórengései. Bár, szerencsére, ezek már gyengébbek, csak műszerrel érzékelhetőek.

– A bulgáriai földrengés befolyásolhatja-e a Kárpátok szeizmikus zónáját?

Megint csak azt kell mondanom, hogy nem. Mindegyik földrengésnek megvan a maga forrása. A romániai földrengéseknek az a különlegessége, hogy nagyon mélyen történnek. Például a január elején rögzített földalatti mozgások 114 kilométeres mélységben történtek. Emlékszem az 1989-es földrengésre, amely a Vráncsa-hegységben történt, amelynek hatása még Moszkvában és Helszinkiben is érezhető volt. A romániai erősebb földrengést Ukrajnában Odessza, Bukovina és egy kicsit kevésbé Kárpátalja területén lehet érezni. A nemrég történt romániai földrengés Ukrajnában csak műszerrel volt érzékelhető.

Az ukrán Kárpátok ebben az évben szeizmikusan nem aktívak?

– Szerencsére nem. A múlt évben műszereink jeleztek néhány jelentéktelen földalatti mozgást megyénkben. De ezek a földrengések nem mélyről jöttek, ezért a Kárpátalján élő emberek nagyon ritkán érzékelik őket. A Kárpátok, egyébként szeizmikusan aktívak, mivel fiatal hegységről van szó. Kárpátalján 4 szeizmikusan aktív zóna van. A legaktívabb a Técsői zóna, a megye dél-nyugati része, a Nagyszőlősi zóna és a Rahói járás. Legutóbb 2011 októberében volt olyan földrengés térségünkben, amely a lakosság számára is érzékelhető volt. Ezt az Ökörmezői járásban jegyezték fel, erőssége 3,8 volt a Richter-skála szerint. Számos hegyi falunak a lakossága érezte a földalatti mozgásokat.

– A kárpátaljai földrengések mennyire jelentenek veszélyt a szomszédos megyék lakosságára nézve?

Kárpátalján évente 5-20 földrengést észlelnek a műszerek. Ezek mindössze 2-10 km mélységből erednek. Ilyen erősségű mozgásoktól megrepedhet a vakolat a mennyezeten és falakon, ledőlhetnek a kémények, széteshetnek a fáskamrák vagy az alámosott vályogházak. Egyébként a Kárpátok alatti tektonikus lemezek folyamatos lassú mozgásban vannak. Ennek okozói az árvizek, a bányarobbantások. A kárpátaljai földrengések az MSK-skála szerint 5-7 erősségűek. Ezért nem jelentenek veszélyt a szomszédos Lembergi és Ivano-Frankovszki megyékre nézve. De természetesen Kárpátokon túl is megérezhetik ezeket a földmozgásokat.

A zakarpattya.net nyomán