Kiirthatatlan a korrupció

A „korrupció” és az „Ukrajna” kifejezések gyakran szerepelnek egymás mellett, ami nem véletlen, hiszen a posztszovjet országokra olyannyira jellemző korrupt ideológia még nem érkezett megsemmisülni a 20 éves függetlenségi időszak alatt. Amennyiben fi gyelembe vesszük a legutóbbi hetek eseményeit, úgy néz ki, hogy Ukrajnától még a lehetőséget is elvették a korrupció elleni küzdelemben. Mikola Havronyuk ukrán jogászdoktor nemrégiben arról beszélt, hogy az országban egyetlen korrupcióellenes törvény sem működik, január 5-én az utolsó ilyen dokumentum is hatályát vesztette. Éppen ezért olyan helyzet alakult ki Ukrajnában, hogy a korrupcióval megvádolt személyeket épp az alkotmány, annak is az 58. cikkelye védi meg a büntetéstől, eszerint senkinek sem kell felelnie azokért a tettekért, amelyeket elkövetésük pillanatában ne tiltott volna valamely törvény…

A narancsos forradalom után az új hatalom prioritásként kezelte a korrupció elleni harcot. Az új elnöki titkárság első vezetője – aki azóta már elhunyt súlyos betegségben – viszont épp a korrupciós ügyek miatt mondott le tisztségéről, még 2005-ben. Már akkor is látható volt, hogy a narancsos csapat sem tudott ellenállni a szovjet „hagyományoknak”. A szolgálati luxusautók és a drága külföldi utak már akkor sem hiányozhattak. Korrupcióellenes törvények bár születtek, de a jelenség nem szűnt meg, nem szorult háttérbe, mint ahogy a banditák sem kerültek börtönbe. Érdekek mindenekfelett. Viktor Juscsenko ex-államfő sem tudott kibújni a vádak alól, mandátumának lejárta után is folytatódtak az ellene szóló vádaskodások.

Viktor Janukovics jelenlegi államfő 2011 januárjának elején írta alá azokat a törvényeket, amelyekkel érvénytelenítette a korábbi korrupcióellenes rendeleteket. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács még december 21-én döntött a korábbi törvények érvénytelenségéről. A döntésre azért volt szükség, mert korábban Janukovics törvénytervezetet nyújtott be egy egységes állami lista létrehozásáról, amelyen a korrupciós vádakkal illetett személyek, intézmények adatai lennének feltüntetve. Az államfő prioritásként nevezte meg a korrupció és a bürokrácia elleni harcot, továbbá az államhatalom hatékonyságának növelését.

Úgy néz ki, hogy az államfőnek nem áll érdekében azok szerint a törvények szerint irányítani az országot, amelyeket még az előző hatalom idején fogadtak el. Hogy mennyire jól és öszszehangoltan működik az állami gépezet, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a korrupcióellenes törvényeket először (2010 októberében) még az Alkotmánybíróság “enyhítette”, majd később a parlament döntött a hatályon kívül helyezésükről, végül pedig az államfő ált elő egy új csomaggal.

A GRECO (The Group of States against Corruption) korrupcióellenes nemzetközi szervezet a napokban aggodalmát fejezte ki az ukrajnai események miatt. A szervezet felügyeli Ukrajnában a Nemzeti Korrupcióellenes Program betartását és fejlesztését, viszont a korábbi törvények hatályon kívül helyezését negatív irányvonalnak nevezték. A GRECO képviselői arról beszéltek, hogy az elmúlt években Ukrajna részéről nem kapták meg a kívánt eredményeket. Ennek köszönhetően az ország elveszített egy sor lehetőséget, amit Európa kínálhatott volna

Január első felében Arszenyij Jacenyuk ellenzéki politikus nyújtott be korrupcióellenes törvénytervezetet a parlamentnek, amelyben kötelezővé tette volna a tisztségviselőknek a kiadásaikról való beszámolókat. A parlament üléstermében mindössze 118 honatya támogatta a törvénytervezetet, többek között két régiós képviselő is (az egyik Rinat Ahmetov volt, Ukrajna és talán Európa leggazdagabb embere, aki teljesen biztos, hogy nem is volt ott az ülésteremben). A Korrespondent internetes kiadvány kiszámolta, hogy a jelenlegi kormánynak és minden miniszter családtagjának összesen 1300 évig kellene dolgozniuk, hogy megkeressék az általuk birtokolt javak értékét…

Szerkesztő: Újlaki László

Forrás: Kárpátinfo, 2011. február 3. 15. évf. 5. szám