Magyarok kenyere Kárpátalján – 2014

Szerző: | 2014.08.16., 12:20 | Közélet

Korinek László pécsi jogászprofesszor 2011-ben hirdette meg a Magyarok kenyereprogramot, amelyhez azóta Magyarország minden megyéjéből és a határon túlra szakadt régiók mindegyikéből csatlakoztak felajánlók, akik évről évre búzával járulnak hozzá a program sikeréhez. A nemzeti összetartozást és a szolidaritást jelképező kezdeményezéshez az első évben 9 tonna, 2012-ben 20 tonna, tavaly pedig már 100 tonna búzát sikerült összegyűjteni. Idén a felajánlott mennyiség a kárpátaljai szervezetek, vállalkozók és magángazdák 5,3 tonnás felajánlásával együtt, már meghaladta a 175 tonnát.

Kárpátalját idén az a megtiszteltetés érte, hogy az ugocsai Verbőc adhatja az augusztus 20-i magyarok kenyeréhez a kovászt, ráadásul az összegyűjtött és összeöntött búzából készülő liszt nagy részéből ezúttal nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, hanem a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon lakóinak kenyérszükségletét is fedezni szeretnék.

28789 3A búzát ünnepélyesen augusztus 17-én a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban öntik össze, az itt előállított lisztből sütik az állami ünnepre szánt, a Szent Jobb-körmeneten megáldandó kenyeret. Szintén ebből az alapanyagból készül a Páva Zsolt pécsi polgármester és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által a pécsi Magyarok Kenyere ünnepen felszelendő kenyér, továbbá az a több ezer cipó is, amelyet a Pécsi Jótékony Nőegylet árul augusztus 20-án, hogy a befolyt összegből rászoruló gyermekek étkeztetését segíthesse.

A nagy Kárpát-medencei összeöntést megelőzően a kárpátaljai felajánlók a program egyik kedvezményezettjének, a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonnak a területén gyűltek össze, ahol meghitt ünnepség keretében jelképesen összeöntötték az általuk felajánlott búza egy részét egy nagy dézsába. Az ünnepséget mások mellett megtisztelte jelenlétével az ötletgazda Korinek László professzor és felesége, Korinekné Hámori Beáta.

28789 4A KMKSZ, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány és a gyermekotthon által szervezett ünnepélyes összeöntés kezdetén Katona Viktória nagydobronyi református lelkész köszöntötte a megjelent vendégeket egy igével, majd azt kérte: „Adja az Isten, hogy az ezévi termés áldás legyen mindannyiunk számára, és hálásak legyünk érte Istennek, hogy mindezt megkaphattuk és átadhattuk, tudva azt, hogy a jókedvű adakozót szereti és megáldja az Isten. S ti, akik most adtatok, tudjátok, hogy az Isten többszörösen vissza fogja nektek adni, azért, mert gondoskodtatok árva gyermekekről.”

Őr Hidi László, a szervezést magára vállaló „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta: „A mi nemzedékünknek, de az előttünk valóknak és nagyvalószínűséggel az utánunk következőknek is örök fájdalma volt és lesz, amikor azt mondják, hogy ne így beszélj, mert ukrán kenyeret eszel, és ide tetszőlegesen be lehet helyettesíteni a románt, a szerbet vagy a szlovákot és így tovább. Ha többen vagyunk, ki szoktuk magunkat húzni, és büszkén visszanézünk. Ha kevesebben vagyunk, meg azt szoktuk mormogni: Nem eszünk semmilyen ukrán kenyeret, hanem azt a kenyeret esszük, amit két kezünkkel és arcunk verítékével megkeresünk.” A program kapcsán elmondta, hogy tavaly részt vettek a mohácsi ünnepségen a KMKSZ mezőgazdasággal foglalkozó szervezeteként, és idén Korinek professzor úrral egyeztetve megszervezték az adományok begyűjtését és annak eljuttatását. Annak ellenére, hogy csak szimbolikus adományokat kértek a kárpátaljai felajánlóktól, 5,3 tonna búza gyűlt össze idáig.

28789 5Korinek László professzor elmesélte: „Ez úgy kezdődött, hogy a feleségem otthon, Pécsen letett egy szép kerek kenyeret a konyhaasztalra. Meglehet, hogy tán egy fröccsel többet ittam, de hirtelen az jutott eszembe: Vajon hol termett az a búza, amiből ez a kenyér készült? A viharos magyar történelem során hányszor folyt azon a területen magyarok vére, verejtéke, könnye? Mivel ezekre a kérdésekre nem tudtam válaszolni, elhatároztam, hogy csinálok egy olyan kenyeret, amelyet olyan területekről összeszedett búzából sütünk, mint a nagymajtényi síkság, a mohi csatahely, a mohácsi csatahely. Vagyis a magyar történelem rossz oldalaiból ki tud nőni valami jó. De később nagyravágyóbb gondolatom támadt, hogy legyen minden megyéből, meg aztán a határokon túlról is. Így aztán az eredetileg egy kenyérnyi mennyiség helyett már az első évben, négy éve 9 tonna, a második évben 20, tavaly 100, idén az itteni mennyiséggel együtt 175 tonna búza lett.” Majd Ezékiel prófétára hivatkozva hangsúlyozta, hogy hite szerint minden magyar valamilyen szinten őrálló. Őrt áll a testvéreiért, a rossz sorban élőkért, kivált a gyerekekért. Majd ünnepélyesen megígérte, hogy idéntől nemcsak a 2500 erdélyi gyereknek lesz meg az egész évi betevő falatja, hanem ezeknek a nagydobronyi gyerekeknek is.

Farkasné Bőcs Judit ungvári magyar konzul dicséretesnek nevezte az összefogást: „Köszönet illeti mindazokat, akik fontosnak tartották a nemzethez tartozás kinyilvánítását oly módon, hogy a szülőföldjükön termett búzából bőkezűen adományoztak a Magyarok kenyere programhoz. Ennek a szolidaritási akciónak az áldása többek között az, hogy az ebből a különleges lisztből sütött kenyér most a nagydobronyi árvák és rászoruló gyermekek javát is fogja szolgálni…”

28789 2Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke ünnepi beszédében kiemelte: „Vannak olyan új keletű hagyományok, amelyek azonnal gyökeret vernek. Korinek László professzor úr kezdeményezése ezek közé tartozik. Ismerhetjük a kezdeményezőt, és tudhatjuk, érezzük, hogy a Magyarok kenyere kezdeményezés előtt nagy jövő áll, hiszen valamennyi Kárpát-medencei magyar lelkében támogatásra talált ez a nemes kezdeményezés. Kevesen tudják, de így volt ez az új kenyér ünnepével is, amely nem ősi hagyomány, hanem Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezte a századfordulón. Ezt kötötte össze Szent István ünnepével, és azóta magyar hagyománnyá vált, mint ahogy meggyőződésem, hogy azzá lesz a Magyarok kenyere akció is.” A KMKSZ elnöke az akció kapcsán kiemelte a jótékonykodás fontosságát, majd méltatta a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon alapítóinak, köztük Katkó László igazgató úrnak az eredményeit, hangsúlyozva, hogy a gyermekotthon az önfeláldozásnak, az adományozásnak, a jótetteknek a gyönyörű példája.

A gazdák sorban egymás után öntöttek egy keveset a felajánlott búzájukból egy nagy dézsába, közben a Borzsavári Népi Együttes népdalokkal szórakoztatta a közönséget.

28789 6A rendezvény végén a Nagy­dobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonban nevelt 70 kisebb-nagyobb leánygyermek ünnepi műsorral kedveskedett a felajánlóknak és a vendégeknek, majd Katkó László bemutatta az intézményt és a hozzá tartozó gazdaságot.

A felajánlók egyetértettek abban, hogy jó helyre megy az adományuk, és nem hagyják ki jövőre sem az adakozás lehetőségét.

Badó Zsolt

Pin It on Pinterest

Share This