Mit kell tudni a beteglapról?

„Munkahelyemen nem nézik jó szemmel, ha valaki hiányzik, s a vezetőket az sem igen érdekli, ha megbetegszünk. Nemrég erősen meghűltem, s egy hétig nyomtam az ágyat. Tudtam, mire számíthatok a főnökeimtől, ezért elmentem a körzeti orvoshoz, akitől meg is kaptam a beteglapot, miután meggyógyultam. De a vállalatnál félredobták a beteglapot, mondván, azzal semmit se érek, s közölték, hogy hónap végén csak a ledolgozott napok után számíthatok fizetségre. Kérem, foglalja össze, amit a beteglapról tudni kell, s árulja el, mit tehetek ebben az ügyben?”

– Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a munkaadónak kötelessége járulékot, bért fizetni beteg munkavállalójának annak betegsége idejére, ha az illető rendelkezik olyan dokumentummal, amely alátámasztja ideiglenes munkaképtelenségét, vagyis beteglappal. Ön tehát mindenképpen jogosult fizetségre a beteglap által igazolt napokra.

Beteglapot minden ukrán állampolgár kaphat, sőt a külföldiek és a hontalanok is, amennyiben munkaszerződés alapján dolgoznak magánszemélyeknél vagy valamely vállalatnál – tulajdonformától függetlenül. Beteglapra jogosultak ezenkívül mindazok, akiket valamilyen helyi önkormányzati vagy állami tisztségre választottak meg, és még a vállalkozók is. A beteglap kiállításához fel kell mutatni a személyi igazolványt vagy egyéb, a személyazonosságot igazoló dokumentumot.

A beteglapot a beteg által felkeresett egészségügyi intézményben rendelő orvosnak kell kiadnia, illetve az olyan településeken, ahol nincs orvos, a felcser is jogosult erre. Nincs jelentősége, hogy a beteg kezelőorvosa állami, önkormányzati fenntartású, vagy gazdasági tevékenységet végző egészségügyi intézményben dolgozik, azt mégis jó tudni, hogy a beteglap kiadása nem lehet fizetett szolgáltatás.

Fontos, hogy a beteg fordulhat beteglapért a lakhelybejelentése, illetve munkahelye szerint területileg illetékes, de bármely más egészségügyi intézményhez is, az utóbbi esetben azonban szükség van a választott egészségügyi intézmény főorvosának, esetleg a helyettesének hozzájárulására, amit az illető aláírásával, s az adott intézmény körpecsétjével hitelesít.

A fentiekből következik, hogy a betegnek, aki beteglapra számít, mindenképpen fel kell keresnie kezelőorvosát. Az orvos legfeljebb öt napra adhat igazolást, azaz beteglapot. Amennyiben súlyos betegségről van szó, a beteglap legfeljebb 10 napig hosszabbítható meg, vidéken 14 napig. A felcser legfeljebb három napra jogosult beteglapot kiadni, egyúttal be kell utalnia a beteget az orvoshoz. Tíz napon túl a kezelőorvos csupán az osztályvezető orvossal konzultálva hosszabbíthatja meg a beteglapot, a továbbiakban pedig az egészségügyi intézmény vezetője által kijelölt bizottság vizsgálata után dönthetnek a beteglap meghosszabbításáról.

A beteglapot a munkaképtelenség megállapításának napjától állítják ki, kivéve a kórházi kezelést, mely esetben a kezelőorvos az osztályvezető orvossal a kórházi kezelés időszakáról állít ki beteglapot.

A gyógykezelés befejezése után a beteglapot lezárják, miután az benyújtható a munkaadónak a bér vagy járulék folyósítása végett. Ezért is fontos, hogy a beteglap kiállításánál figyeljünk oda, hogy helyesen tüntessék fel a dokumentumban a személyes adatainkat.

Amennyiben elvesztette a beteglapot, kiadhatják önnek a másolatát, ha felmutatja a munkahelyéről származó igazolást, miszerint a beteglap által igazolt időre nem részesült juttatásban ideiglenes munkaképtelensége miatt.

A munkaadónak ki kell fizetnie a munkavállalót a betegsége miatt kihagyott munkanapokért megillető összeget az első fizetésnapon azt követően, hogy az illető benyújtotta munkahelyén a beteglapot. Mint közismert, az első ötnapi járandóságot a munkavállaló terhére folyósítják, a többit a társadalombiztosítási alap fedezi. A kifizetés mértéke függ a munkával töltött évek számától, a munkavállaló bérétől és a betegség miatt mulasztott napok számától.

Amennyiben gondja támad a beteglap alapján önt megillető járulék kifizetésével, jogában áll panaszt tenni azok ellen, akik akadályt gördítenek a kifizetés útjába. Panaszt a munkavédelmi hatóságoknál tehet, de közvetlenül a bírósághoz is fordulhat.