Nem lehet nemzetet megtartani folytonos félelemben élve…
A tiszacsomai honfoglalás kori temető erőt és bizakodást ad a magyaroknak, hisz itt találkozhatunk hiteles történelmünkkel, melynek hirdetése, felvállalása ma az egyik legfontosabb feladatunk itt, Kárpátalján – fogalmazott Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
A régészek által feltárt temető helyén kialakított honfoglalási emlékparkban idén tizenhatodik alkalommal megrendezett ünnepség házigazdája a vendégek között üdvözölhette Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Szalipszki Endrét, az ungvári magyar főkonzulátus konzulját, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Kovács Szvetlanát, Tiszacsoma polgármesterét, Demkó Ferencet, a beregszászi görög katolikus esperesi kerület esperesét és Józan Lajos huszti református lelkészt. Az eseményen megjelentek a környező települések küldöttségei, a KMKSZ aktivistái.
Tóth István főkonzul beszédében rámutatott: az eleink által megtett út nem volt ritka a népvándorlás korában, „ám nem mindegyik nép fejezte be hon- és országalapítással a nagy kollektív társasutazást”. „Eleinknek ez tartósan, mesebeli távolságból is sikerült, s ez nagyfokú szervezettségre utal. Nem állják meg helyüket azok az idők folyamán szakaszosan előtörő vádaskodások, melyek szerint elődeink kizárólag a nyers hús fogyasztásában, más népek irtásában, és egyéb barbár szokásokban jeleskedtek. Akik ma ezt állítják, önnön kisebbrendűségi érzéseikkel viaskodnak” – fogalmazott. Mint kifejtette, honszerző, majd országalapító őseink olyan korszerű alapozással építették fel az országot, mely elegendő volt arra, hogy Magyarország tartós alávetettségek, szétszabdaltságok, idegen megszállások után ma is szuverén tagja legyen az európai államok közösségének.
Az elmúlt századok megpróbáltatásai után jelenlegi helyzetünk sem rózsás, mutatott rá a főkonzul, igen sok áldozatot kíván a helytállás a Kárpát-medencei magyarságtól. „Magyarország mai kormánya, egyebek között, nagy súlyt helyezve a határ menti regionális együttműködés különböző formáira, arra törekszik, hogy lehetőleg mindenki a szülőföldjén találja meg a boldogulását, egzisztenciális biztonságát, őrizhesse emberi méltóságát. Ez utóbbihoz sok minden hozzátartozik: az anyanyelv, a kultúra zavartalan megélése, iskolarendszerünk háborítatlansága” – mondta befejezésül Tóth István.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az egybegyűltekhez szólva arról beszélt, hogy honfoglaló őseinkhez hasonlóan ma élő utódaiknak is kihívásokkal kell szembenézniük: az ukrán nacionalista tüntetőkkel, akik azt skandálják, hogy idegenek vagyunk e földön, vagy a helyi tanfelügyelővel, akitől azt kell hallania a tanárnak, hogy már az osztálysarkot sem vezetheti magyarul az iskolában. Lényeges, hogy hasonló esetekben ne ijedjünk meg, mert akkor a másik fél, aki jogtalanul próbál nyomást gyakorolni, talán meggondolja magát; annál is inkább, mivel a KMKSZ támogatásáról biztosított és biztosít mindenkit, aki kiáll magyarsága mellett – hangoztatta a szónok. Nem genetikai vizsgálat dönti el, kinek az utódai vagyunk, hanem az, hogyan viselkedünk hasonló helyzetekben, mutatott rá Kovács Miklós. A KMKSZ azoknak a szervezete, akik honfoglaló őseink egyenes ági lelki, mentális leszármazottai – hangsúlyozta.
Nemzetünkkel szembeni kötelezettségeinkről szólva a szónok rámutatott: nem lehet nemzetet megtartani folytonos félelemben és rettegésben élve magyarságunk miatt a hatalom képviselői előtt. Sokan vannak, akik félnek felvállalni magyarságukat, a KMKSZ azonban ebben a helyzetben is kiáll az ügy mellett – hangoztatta Kovács Miklós.
Ma nem a hadakozás sikerén dől el a nemzet sorsa, mint egykor, azonban a sikeres érdekvédelem miatt fontos, hogy a magyarság változatlanul szervezett legyen, mozgósítani lehessen az embereket, „meg tudjuk téríteni a magyar etnikumúakat a magyar politikai nemzetnek” – jelezte a szónok. A KMKSZ mint magyar érdekvédelmi szervezet létezésének az a felsőbb értelme, hogy az esélyeket nem latolgatva, a körülményektől meg nem rettenve végezze a feladatát, a kárpátaljai magyarság megtartásáért, újjáélesztéséért folytatott küzdelmét tisztességgel megvívja, tegye, amit az adott helyzetben tenni kell – mondta végezetül Kovács Miklós.
A történelmi egyházak képviseletében szólva Demkó Ferenc görög katolikus esperes többek között annak fontosságát hangsúlyozta, hogy évtizedek múltán ne csak a „sírok emléke” maradjon a ma élők után. A magyarság megmaradásához a képességeken túl az Úr szavának meghallására is szükség volt, és szükség lesz a jövőben is, fogalmazott.
Józan Lajos református lelkipásztor emlékeztetett, hogy a magyar nemzet történelme során többször felkelt, talpra állt a szabadságért, a megmaradásért, Dávidként Góliáttal kellett szembenéznie. Valaha elődeink feladata a honfoglalás volt, a mi feladatunk a hon megőrzése, ami nem lehetséges közömbösséggel, csupán örökségünk gyermekeinknek, unokáinknak való átadásával, magyarságunk megtapasztalásával, hangoztatta.
A rendezvényt zenés, tematikus irodalmi műsor tette még ünnepélyesebbé, amelyben felléptek a Tiszacsomai Középiskolának a helyi művelődési ház által felkészített diákjai, valamint a Nagymuzsalyi Középiskola tanulói Jakab Erika tanárnőnek, a KMKSZ Nagymuzsanyi Alapszervezete elnökének vezetésével.
A megemlékezés koszorúzással ért véget.
A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap támogatta.
hk
Kárpátalja