Szolomonovo vagy Tiszasalamon? Vita a falu nevéről

A helybéli magyarok által csak Salamonként emlegetett Árpád-kori magyar falu hivatalos neve a II. világháborúig Tiszasalamon volt, majd a szovjet korszak elején Salamanave, végül 1964-től Szo­lo­monovo, ukránul Szolomonove lett.

Palkó Katalin magyartanár, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke és Kovács István, a református gyülekezet gondnoka beadvánnyal fordult a helyi tanácshoz, hogy kapja vissza az ukrán–magyar–szlovák hármashatárnál fekvő, döntő többségében magyar falu korábbi magyar nevét ugyanúgy, ahogy korábban Mineralnoje ismét Tiszaásvány, Tiszjanka Tiszaágtelek, Javorovo Eszeny, Sztrumkivka Szürte, Ceglivka Téglás lett a környékbeli magyar falvak közül. A hivatalos nevén Szolomonovói Községi Tanácshoz tartozik Tiszasalamon mellett az 1920-as években a csehszlovák hatóságok által létrehozott Sztrázs kolónia is, ahol a Verhovina vidékéről betelepített ukránok élnek. Jelenleg a Szolomonovói Községi Tanács területén élők körülbelül 70%-a magyar nemzetiségű, ők Tiszasalamon területén élnek, 30%-uk pedig ukrán, ők viszont javarészt Sztrázson laknak.

A falugyűlésen jelen lévő salamoni magyarok kiálltak amellett, hogy vissza szeretnék kapni a község korábbi nevét, illetve új utcaneveket szeretnének. A sztrázsiak közül ezt többen ellenezték.

Az ukrán közösség tagjai közül többen, közöttük Uljana Kapral járási képviselő azzal érvelt a névváltoztatás ellen, hogy abban az esetben a helyi tanácsnak, a lakosoknak és a falu területén működő vállalatoknak, a határőrségnek és vámhivatalnak minden egyes dokumentumot ki kellene cserélni a településnév-változás miatt, ami nagy költséget és sok kellemetlenséget jelentene mindenki számára. Emellett az Ukrajnában idegen csengésű régi/új név sok félreértést és kellemetlenséget okozna. Egy Tiszasalamonban néhány éve házat vásárolt, csak ukránul beszélő hölgy arra hívta fel a helyi magyarok figyelmét, hogy milyen sok a faluban az üres ház, a magyar fiatalok elmennek Salamonból, a helyükre várhatóan ukrán fiatalok költöznek majd, tehát nincs értelme az ukránul jól csengő Szolomonovo nevet a nehezen kimondható Tiszasalamonra cserélni, ami szerinte valami fa nevére utalhat. Megvádolta továbbá a népszavazás kezdeményezőit azzal, hogy Magyarországról fizetik őket.

Galina Malinics polgármester asszony ismertette dr. Kobály Józsefnek, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum régészeti osztálya vezetőjének szakvéleményét a kérdéssel kapcsolatban, amelynek a megállapításait többen vitatták a jelenlévők közül. Palkó Katalin és Kovács István arra kérték a polgármester asszonyt, hogy tegye lehetővé a népszavazást a kérdésben.

Badó Zsolt

Kárpátalja