Törvénytelenül bányásznak kavicsot a Nagyszőlősi járásban

Az illegális homok- és kavicsbányászás problémája nem újdonság Kárpátalján. Néha ugyan megbírságolnak egy-egy vállalkozót, de ez mit sem változtat az összképen, hiszen ez az üzletág túl jövedelmező ahhoz, hogy felhagyjanak vele. Az ilyen jellegű illegális vállalkozás jelentős károkat okoz a helyi költségvetésnek, amelyhez semmi sem jut el a bevételből. A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy tönkreteszik a környezetet, mert a folyók medreit és partjait kaotikusan ássák fel, ráadásul a munkálatokhoz nehézgépeket használnak, így a vízbe üzemanyag és olaj kerül.
Oleh Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke szerint a Nagyszőlősi járásban eléggé komplikált a helyzet: mindenki ott bányászik, ahol akar, a helyi költségvetésbe pedig semmi sem kerül egy-egy ilyen üzletből. „A 78. számú üzem- és kenőanyag kombináton kívül, amelytől a korábban megkötött szerződésekhez híven a helyi költségvetés is kap némi összeget, senkinek sincs engedélye az ilyenfajta vállalkozásra. Írásos bizonyítékunk van erre vonatkozóan” – mondja a járási tanács elnöke.
Úgy tűnik, az engedélyek hiánya nem állítja meg az üzletembereket. Nagyszőlős mellett a gáttól csupán 10-20 méterre rendszeresen bányásznak kavicsot és iszapot. „A folyó medrének megváltoztatása miatt áttörhet a gát, és Nagyszőlőst kétméteres víz boríthatja be” – tájékoztat Oleh Ljubimov.
Ez év májusában egy bizottság, élén Volodimir Ljubkóval, az ipari, építőipari, építészeti és kommunikációs kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság elnökével, Nagyszőlős környékén megvizsgálta a Tisza medrét. Felfedezték, hogy körülbelül 50 méterre a gáttól kavicsos homokot és földet vájtak. Mindössze néhány nappal az ellenőrzés előtt ismeretlen személyek rakodó- és nehézgépek segítségével kavicsot és földet hordtak el. Egy 500 négyzetméteres területen a vájás után 2,5 méteres gödröket hagytak. Egy 1500 négyzetméteres területen egy buldózer segítségével egyenesítették ki a talajt. Ilyen esetekben nem végeznek helyreállítást és kármentesítést, hiszen a folyó medre közel 100 méterre van a helyszíntől. A talaj elhordásának ez a durva, barbár módszere tönkreteszi a gátak közti terület egyensúlyát, és árvíz idején ennek súlyos következményei lehetnek.
A bizottság akkor a május 25-ig tartó ívás miatt nem köthetett medertisztítási szerződést, de a Tiszán közben folytatódott a kavicsos homok ellenőrizetlen bányászása.
Andrij Huncelizer, a Nagyszőlősi Járási Tanács szervezői és elemző munkájáért felelős osztály szakértője szerint az utóbbi években a sóderbányászás helyzete tisztázatlan, a munkálatokat rendszertelenül, engedély és megfelelő tervek hiányában végzik, anélkül, hogy rögzítenék, a folyómeder mely szakasza vár tisztításra. Még a helyi lakosok bejelentése alapján sem sikerül elcsípni a jogszabálysértőket: ellenőrzés esetén azonnal eltűnnek a helyszínről, mintha valaki előre figyelmeztetné őket.
A Nagyszőlősi Járási Tanács azzal a kéréssel fordult a járási rendőrséghez, hogy derítse ki, kik folytatnak törvénytelen vájásokat a Tiszán. Igen érdekes választ kaptak: a Nagyszőlősi Rendőrkapitányság munkatársai az ellenőrzés során megállapították, hogy valóban törvénytelenül bányásszák a kavicsot. A rendőrök kikérdezték a helyi lakosokat a kavicsot elhordó személyek beazonosítása céljából, de végül is nem sikerült kideríteni az elkövetők kilétét. Ilyen „komoly” tényfeltárás után a Nagyszőlősi Rendőrség lezárta az ügyet.
Az ökológiai felügyelőség válasza is hasonló volt: megállapították, hogy 10-20 méterre a gáttól kavicsos homokot bányásztak, s hogy nagyobb területeken láthatóak a rendszertelen munkálatok és a nehézgépek nyomai. De nem tudták megállapítani, hogy a „vállalkozóknak” volt-e engedélye az ilyesfajta munkálatokra, mivel nem derült fény a tettesek személyazonosságára.
Egyszóval: valaki vagy valakik segítik a nagyszőlősi kavicsvájókat abban, hogy szárazon ússzák meg a bányászást. Hisz lehetséges-e, hogy senki sem tudja beazonosítani a fényes nappal, mindenki szeme láttára működő elkövetőket?

Oleh Ljubimov megjegyezte, hogy az üggyel a megyei ügyészséghez fordulnak.
A zakarpattya online nyomán