Ukrajnáról fog szólni a keleti partnerségi csúcs
Vízummentességet biztosítana, és szabadkereskedelmi állapodást kötne a Keleti Partnerség országaival a lengyel elnökség. Ennek előmozdítása lesz a célja a szeptember végén tartandó varsói csúcstalálkozónak – jelentette ki az Európai Politikai Központ rendezvényén a lengyel külügyminiszter. Az Európai Bizottság önkritikusan értékelte a keleti szomszédság eddigi alakulását.
Érzékelhető, konkrét eredményeket szeretne elérni a lengyel soros elnökség a keleti szomszédsággal kapcsolatban már a szeptember végi varsói csúcstalálkozón, amelyen állam- és kormányfői szinten képviseltetik magukat az EU-tagállamok, valamint a Keleti Partnerség hat országa (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország).
A lengyel külügyminiszter az Európai Politikai Központ rendezvényén kifejtette, a varsói csúcsnak három célja van: a vízummentesség mielőbbi elérése; az úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások kötése a keleti partnerségi országokkal; világos európai elkötelezettség kikényszerítése.
Radoslaw Sikorski elmondta, a cél, hogy a varsói találkozó lendületet adjon az EU és a keleti országok közeledésének, az viszont egyelőre kérdéses, hogy bármilyen áttörő erejű megállapodás születik-e a találkozón. A lengyelek kiemelt figyelmet szentelnek az EU és Ukrajna közötti Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Egyezmény (DCFTA) megkötésének, amely már „elérhető közelségben van” – mondta a külügyminiszter.
A szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos szerint a varsói csúcstalálkozó lényegében Ukrajnáról fog szólni. Stefan Füle elmondta, ebből a szempontból fontos az is, hogy a következő hónapokban mennyire sikerül felgyorsítani a tárgyalásokat Kijevvel. A még mindig erősen megosztott Ukrajnán komoly nyomás van Oroszország részéről, amely fékezné a különleges szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.
A lengyel külügyminiszter szerint, ha Ukrajna aláírja a megállapodást, az uniós tagállamok pedig ratifikálják azt, akkor Kijev már át is vette az európai uniós joganyag több mint felét.
A rendezvényen részt vett az ukrán külügyminiszter is, aki a konkrét, elérhető megállapodásokról nem beszélt, ehelyett kijelentette, hogy először Ukrajna és az ukrán lakosság európai elkötelezettségét kellene tisztázni. Konsztantyin Griscsenkó szerint az ukrán belpolitikában és a társadalomban is marginális az euroszkeptikusok aránya, mégis nehéz érvelni az európai perspektíva mellett. „Ez a tény a korábbi kormányok kezét is megkötötte” – jelentette ki a tárcavezető.
A szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos önkritikusan beszélt a Keleti Partnerségről. Stefan Füle szerint a keleti szomszédság 2009 decemberi prágai létrehozása ambiciózus kezdés volt, de később nehézségek adódtak.
A cseh politikus elismerte, „két évig tartott nekünk az, hogy a politikai elkötelezettség kijelentésétől eljussunk a konkrét projektek kifizetéséig”. Füle szerint az sem volt zökkenőmentes, hogy egységesen mindenki kimondja, hosszú távon is európai jövőt képzel el magának.
Stefan Füle azt mondta, a csúcson szeretnének néhány részletet is megvitatni a tagállamokkal az európai szomszédságpolitika megújításáról.