Ukrán külügy: Kijev sohasem fogadja el az orosz ultimátumokat
Kijev érvénytelennek és értéktelennek tekinti a négy megszállt ukrajnai területen az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat, és az ukrán kormány folytatja erőfeszítéseit a megszállt területek felszabadítására – közölte szerdán az ukrán külügyminisztérium.
A tárca közleményében sürgette nemzetközi partnereit, hogy fogadjanak el további kemény büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben és nyújtsanak még több katonai segítséget Kijevnek.
Ukrajna arra kéri az EU-t, a NATO-t és a G7-es országokat, hogy azonnal és jelentősen fokozzák a nyomást Oroszországgal szemben, különösen újabb határozott szankciók elfogadásával és számottevően növeljék meg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét.
A kijevi tárca nyilatkozatában tankokat, vadászgépeket, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket, légvédelmi és rakétaelhárító rendszereket kért szövetségeseitől, és leszögezte: Ukrajna sohasem fog elfogadni semmilyen ultimátumot.
Az ukrán külügyminisztérium arra kért minden országot és nemzetközi szervezetet, hogy ítéljék el a Kremlnek az átmenetileg elfoglalt ukrajnai területeken folytatott illegális tevékenységét.
A zaporizzsjai, herszoni, luhanszki és donyecki térség Moszkva-barát hatóságai kedden bejelentették, hogy az igen szavazatok győztek az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokon.
Az orosz parlament a következő napokban szavazhat a négy ukrajnai régiónak az Oroszországhoz történő csatlakozását szabályozó szerződésről.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján szerdán azt is közölte, hogy az illetékes hatóságok megkezdték azoknak az ukrán állampolgároknak az azonosítását, akik részt vettek a népszavazások szervezésében a megszállt területeken. Ezért a tevékenységükért felelősségre fogják vonni őket az ukrán büntető törvénykönyv előírásaival összhangban – írták.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter korábban kijelentette, hogy a népszavazások szervezőit öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújthatják.
MTI