A krími tatárok békefenntartókat hívnak
Ma kiderült, hogy a nemzetközi megfigyelők is tehetetlenek, ha nem hagyják őket megfigyelni.
***
Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradó éjjel a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre – írta a Crime.in.UA nevű hírportál. Az eset a félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 km-re, a Donuzlav tónál.
A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantások segítségével – írja az MTI.
***
Bár az ukrán jog nem ismeri a helyi népszavazás fogalmát, a Krímben március 16-án mégis referendumot szándékoznak tartani. A Krím státusára vonatkozó népszavazáson a félsziget lakóinak két kérdésre kell majd válaszolniuk – közölte Rusztam Temirgalijevre, a Krími Autonóm Köztársaság (ARK) miniszterelnök-helyettesére hivatkozva a RIA Novosztyi hírügynökség. „Az első: támogatja-e ön a Krím belépését az Oroszországi Föderációba a Föderáció szubjektumaként. A második: támogatja-e ön Krím 1992. évi alkotmányának visszaállítását?” – mondta el Temirgalijev.
Az Újságírói Oknyomozások Központja emlékeztet, hogy március 6-án a krími parlament rendkívüli plenáris ülésén határozatot fogadtak el „Az összkrími referendum megrendezéséről” 2014. március 16-án.
A határozathoz fűzött indoklás többek között emlékeztet, hogy „a 2014 februárjában Kijevben lezajlott események erősen kiélezték a társadalmi-politikai helyzetet Ukrajnában. A hatalmat alkotmányellenes puccs eredményeként megkaparintó nacionalista erők durván megsértik Ukrajna Alkotmányát és törvényeit, a polgárok elidegeníthetetlen jogait és szabadságait, beleértve az élethez, a szólás és gondolkodás szabadságához, az anyanyelven való megszólaláshoz való jogot. Szélsőséges csoportok számos alkalommal megkísérelték a behatolást a Krímre, hogy kiélezzék a helyzetet, fokozzák a feszültséget és törvényes alap nélkül megkaparintsák a hatalmat.”
A krími képviselők ezért „kifejezésre juttatva erős nyugtalanságukat a Krím körül kialakult társadalmi-politikai helyzet miatt” elhatározták:
„1. Be kell lépni az Oroszországi Föderációba az Oroszországi Föderáció szubjektumaként.
2. 2014. március 16-ra összkrími (Szevasztopolt is beleértve) referendumot kell kiírni az alábbi alternatív kérdésekkel:
1) Támogatja ön Krím újraegyesülését Oroszországgal az Oroszországi Föderáció szubjektumaként?
2) Támogatja ön a Krími Köztársaság 1992. évi Alkotmányát és Krím státusát Ukrajnán belül?
3. A szavazatok többségét megszerző kérdés a krími lakosság közvetlen akaratnyilvánításának minősül.
4. El kell fogadni a 2014. március 16-i összkrími referendum szavazólapjának szövegét. Megállapítani, hogy az összkrími referendum szavazólapjait orosz, ukrán és krími tatár nyelven nyomtatják ki.
(…)
9. Az ARK Legfelsőbb Tanácsa javasolja az Oroszországi Föderáció Elnökének és az Oroszországi Föderáció Állami Dumája Szövetségi Közgyűlésének, hogy indítsák meg az Oroszországi Föderációhoz az Oroszországi Föderáció szubjektumaként való csatlakozás eljárását.”
Az 1992. évi krími alkotmány értelmében a köztársaság csatlakozik Ukrajnához, viszonyukat szerződés és megállapodások útján rendezik.
Mint ismeretes, korábban Ukrajna Központi Választási Bizottsága (CVK) közölte, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé helyi népszavazások megrendezését. A CVK rámutat, hogy egyetlen érvényben lévő ukrajnai jogszabály sem rendelkezik a helyi referendumok lebonyolításának rendjéről, következésképpen megszervezésük lehetetlen – emlékeztet a krími döntést ismertető zn.ua cikke.
***
Fegyveresek a Krímben lefoglalták az ukrán rendkívüli helyzetek szolgálatának helikopterét, amelyen ukrán újságírók érkeztek a félszigetre – jelentette a zn.ua. A vezető ukrán médiák képviselőit szállító gépet azután kerítették hatalmukba a megkülönböztető jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák, hogy az újságírók elhagyták a szevasztopoli Kruglaja öbölnél található regülőgép-gyárat, amelynek területén helikopterük leszállt. A helikopter legénységét a fegyveresek elvezették, az újságírók tárgyalásokba kezdtek a gép visszaszerzéséről, amit néhány órával később siker koronázott – írja a korrespondent.net.
***
A rendőrség megtisztította az oroszbarát tüntetőktől a Donyec megyei adminisztrációt csütörtökre virradóra. Az épületre ismét felvonták az ukrán zászlót – jelentette az MTI a joinfo.ua hírportálra hivatkozva. A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek. Szerdán több száz oroszbarát tüntető másodszor is megszállta a megyei állami adminisztráció előzőleg bombariadóra hivatkozva kiürített épületét, s népszavazás kiírását követelte a többségében orosz ajkú kelet-ukrajnai Donyec megye jogállásáról.
Később több tüntető elindult a Lenin térre, ahol Ukrajna területi egységének megőrzéséért tartottak egy másik tüntetést. A megmozdulás után a téren verekedés tört ki, az összetűzésben az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint hét ember megsérült.
***
Nehézségekbe ütközött ukrán területen az EBESZ 21 ország által delegált 40 katonai megfigyelőből álló missziója – jelentette a pravda.com.ua. A megfigyelők még tegnap, ukrán kérésre érkeztek Odesszába. Ma autóbusszal szerettek volna eljutni a fekete-tengeri kikötővárosból a Krímre, ám a félszigetre vezető földszorosban, amelyet a krími önvédelmi erők ellenőriznek, feltartóztatták őket, nem engedték, hogy az autonóm köztársaság területére lépjenek. A misszió célja a krími helyzet feltérképezése lenne, a március 12-ig tartó küldetés során a megfigyelők az ukrán és az orosz fegyveres erők katonai objektumait tervezik felkeresni.
***
Az oroszbarát erők odesszai tüntetésén Igor Markov parlamenti képviselő bejelentette, hogy irányító törzset alakítanak valamennyi tiltakozó csoport vezetőjének bevonásával. A törzs élére a tavaly garázdaság vádjával őrizetbe vett, s a bíróság által csak néhány napja szabadlábra helyezett politikus Konsztantyin Hriscsenko volt miniszterelnök-helyettest javasolta. Markov felszólalásában hangsúlyozta: Ukrajnának egységes, oszthatatlan országnak kell maradnia, de más politikai berendezkedéssel. „Mi a hatalom decentralizálását, a kormányzók választhatóságát támogatjuk. A legfontosabb megnyugtatni az országot, amely … az összeomlás szélére került. Ezért stabilizálni kell a helyzetet és csak békés úton igyekezni elérni jogaink érvényesítését” – jelentette ki.
Markov egyúttal felszólította híveit, hogy tartózkodjanak a provokációktól és ne ostromolják meg a megyei állami adminisztráció épületét, mely második napja megerősített védelem alatt áll – írta a zn.ua.
***
Refat Csubarov, a krími tatár nép Medzsliszének (tanácsának) elnöke aggodalmának adott hangot, hogy a krími események a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend összeomlásához vezethetnek, amennyiben a nemzetközi közösség nem szab gátat az ilyen cselekményeknek. Sajtótájékoztatóján a politikus bejelentette, hogy a Medzslisz még tegnap felhívással fordult a nemzetközi szervezetekhez, köztük az ENSZ-hez és az EBESZ-hez, az EU-tagországok kormányaihoz és az Európai Tanácshoz. „A krími katonai konfliktus deeszkalációja céljából, amely tömeges áldozatokhoz vezethet az egész félsziget békés lakosságának körében, javasoljuk haladéktalanul megvizsgálni nemzetközi békefenntartó és ENSZ békefenntartó kontingens Krímre küldésének lehetőségét” – áll az Interfax-Ukraina által ismertetett dokumentumban.
Hét
Kárpátalja.ma