A magyar államnak kötelessége fellépni a migráció szervezői ellen

Az illegális migráció szervezése nemzetbiztonsági érdekeket sértő bűncselekménynek számít, ezért a magyar államnak kötelessége fellépni ezzel szemben, meg kell tiltani, szankcionálni kell ezt a tevékenységet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a „Stop Soros” törvénycsomagról szólva.

Brüsszel emberi jogi kérdésnek tartja a migráció szervezését, pénzügyi, jogi támogatását, Magyarország viszont nemzetbiztonsági kérdésként tekint erre, ezért így is kell kezelni, fel kell lépni ellene, mert így lehet megvédeni a magyar emberek biztonságát – fejtette ki.
A „Stop Soroshoz” kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatról úgy fogalmazott a kormányfő: ahhoz, hogy meg lehessen védeni Magyarországot az illegális bevándorlással szemben, új szabályokat kell alkotni, amelyek egyértelműsítik a magyar jogi rendelkezéseket, és képesek a Brüsszelből érkező támadásokat visszaverni.
Ha az alkotmány rögzíti, hogy Magyarországra tilos betelepíteni, akkor sokkal könnyebb megalkotni a részletszabályokat és megvédeni őket itthon, valamint a nemzetközi színtéren – tette hozzá.
Az Emmanuel Macron francia államfővel folytatott közelmúltbeli megbeszélésen is világossá tette: Magyarország soha nem fog olyan európai szabályozást támogatni, amely elvenné azt a döntési jogot, hogy a magyarok mondják meg, kik tartózkodhatnak itt. „Legyen a víz tiszta a pohárban: Magyarország szuverenitását nem veheti el tőlünk Brüsszel” – idézte fel a találkozón elhangzottakat.
Azzal kapcsolatban, hogy a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet kampányba kezd, hogy az Európai Néppárt zárja ki sorából a Fideszt, a kormányfő úgy reagált: ez nyomásgyakorlás a Soros György által finanszírozott szervezet részéről. „Soros György arra akarja használni a pénzét, hogy különböző szervezeteken keresztül (…) befolyásolja az európai politikát, ráadásul úgy, hogy az a magyaroknak rossz legyen. Ez egy kártékony ember” – mondta.
Az alaptörvény-módosítás az otthon védelmét is tartalmazza majd – folytatta -, azt akarják kimondani a magánélet védelme céljából, hogy „nem lehet otthon zargatni az embereket”. Egy rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, az azonban nem tartozik hozzá a szabadsághoz, hogy ne lehessen otthon nyugodtan tartózkodni – fogalmazott.
A jövő évi költségvetési tervezésről a miniszterelnök azt mondta: csökken a munkanélküliség, a költségvetési hiány és az államadósság, emelkednek viszont a bérek, nő a foglalkoztatás és a gazdaság teljesítménye is.
A részletekről hozzátette: 2019-ben 2 százalékponttal csökkennek a munkabéreket terhelő adók, továbbá nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, így két gyermek után már havi 40 ezer forint adókedvezményt vehet majd igénybe egy család.
Emellett a jövőre várható 4 százalék fölötti gazdasági növekedés lehetővé teszi a nyugdíjemelésen kívüli nyugdíjprémiumot is – emelte ki.
Arról is beszélt, hogy bölcsőde- és óvodaépítési programot folytatnak majd, egyre több ugyanis az olyan nő, aki nem pusztán gazdasági kényszerből, hanem személyes ambíció okán is szeretne dolgozni, és őket ilyen intézmények működtetésével lehet segíteni.
Orbán Viktor közölte továbbá, hogy a kormány családpolitikai akciótervet fog meghirdetni, amelyet megelőz majd egy nemzeti konzultáció a gyermekvállalásról és a gyermeknevelésről. „Nem akarjuk a férfiakat sem kizárni ebből”, de alapvetően a nők véleményére lesznek kíváncsiak – tette hozzá.
A demográfia kérdése arról szól, mennyi gyermeket szülnek a magyar asszonyok, „mennyit nevelünk fel közösen”, lesz-e magyar jövő, és mit kell tenni a népesedési hanyatlás megváltoztatásáért. Célul tűzte, hogy 2030-ig Magyarország képes legyen fenntartani saját magát, vagyis legalább annyi gyermek szülessen, mint amennyien eltávoznak.
Azzal kapcsolatban, hogy 2030-ig szóló tervezést tart helyesnek, kifejtette: bár a választóktól kapott mandátum 2022-ig tart, de egy 2030-ig szóló nagyobb tervbe kell beleilleszteni a következő négy év munkáját. „Ezt persze sokan úgy értelmezték, hogy 2030-ig szeretnék miniszterelnök maradni, ami nem egy rossz ötlet, csak az a helyzet, hogy Magyarországon demokrácia van és négyévente választások” – fogalmazott.
A kereszténydemokrácia építésére vonatkozó terveiről Orbán Viktor azt mondta: a liberális demokrácia kiüresedett, nem ad választ a kihívásokra, így például a migrációra – ha pedig mégis, akkor helyesnek veszi -, továbbá nem védi meg a határokat, nem erősíti a családokat, nem ismeri el kiemeltként a keresztény kultúrát.
Ezért szerinte a kereszténydemokráciát kell „elővenni, leporolni, kicsit modernizálni”, ez ugyanis megvéd a migrációval szemben, megvédi a határokat, támogatja a hagyományos, egy férfira és egy nőre épülő családmodellt, a keresztény kultúra megvédését pedig természetesnek tekinti.
A parlamenti választás utáni „köszönőkampányáról” a miniszterelnök azt mondta: fontos, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy a kampány után a kapcsolat négy évre zárójelbe került, hanem „legyen egy élő kapcsolat”. Ezért találkozott nyugdíjasokkal, óvodásokkal, munkásokkal, közmunkásokkal – sorolta.
A Komárom-Esztergom megyei Dadon, egy óvodában tett látogatása is szóba került. Azt mondta, azért látogatott oda, hogy egy „szabályos és törvényes” fotót tudjon készíteni a gyermekekkel. Ezzel arra utalt, hogy a választás előtt is járt az intézményben, amiért megbüntette a választási bizottság. Ezt most úgy kommentálta: a kampányban volt egy vita, „megbírságoltak, ennyit a magyar demokrácia állapotáról, kevés országban fordulhat elő ilyesmi”.