A magyar „Drang nach Osten”-ről

A magyar állam határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája az utóbbi időben a kárpátaljai ukrán sajtóban negatív visszhangot váltott ki. A megjelent negatív hangvételű írások elsősorban a Magyar Országgyűlés által elfogadott egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény bevezetését sérelmezik, azzal érvelve, hogy az állampolgárság kiterjesztése a szomszédos államok területi egységét veszélyeztetik.

A magyar állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak, úgy értelmezik, mint Budapest nagy nemzeti stratégiája megvalósításának egyik lépését, melyben területi revízióra törekszik. A törvényt Ukrajnában kritikával fogadták, számos politológus, szociológus, jogász és publicista arra emlékeztetett, hogy a kettős állampolgárság ellentmond az ország alkotmányának. A kritikusok szerint Magyarország az állampolgárság kiterjesztésével a kárpátaljai magyarságon keresztül kívánja növelni politikai és gazdasági befolyását Ukrajna területén, s hosszú távon a magyar kormányzat célja, hogy az egész Közép-Európában vezető szerepet töltsön be.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban az ukrán állam részéről máig nem született hivatalos állásfoglalás, amit szintén kritikusan értékelnek. Az elemzők úgy vélik, hogy Kijev abban bízik, hogy Magyarország az EU-s soros elnöksége alatt majd lobbizik Ukrajna integrációs törekvései mellett, Budapest pedig elvárja, hogy cserébe az ukrán vezetés szemet hunyjon afelett, hogy több tízezer állampolgára alkotmányellenesen veszi fel a magyar állampolgárságot és kap magyar útlevelet.  A magyar állam térségben való aktivizálódásaként értékelik a Beregszászon megnyitott Kovács Béla európai parlamenti képviselői irodáját is.

A zakarpattya.net  2011. február 7-én meglehetősen negatív hangvételű írást közölt a témában. Az cikkben arról olvashatunk, hogy Kovács Béla, aki a szélsőjobboldalinak számító magyar politikai párt a „Jobbik” képviselője, azzal a céllal nyitott 2010.december 5-én képviselői irodát Beregszászban, hogy segítse az itt élő etnikai magyarokat a magyar állampolgárság megszerzésében.

A cikk írója szerint a „Jobbik” céljai között szerepel „Nagy-Magyarország” visszaállítása, mely a törekvések azonban már felülvizsgálnák a háborút lezáró egyezményeket és a szomszédos államok területi egységét is veszélyeztetik elsősorban ott ahol a magyar közösségek élnek. A szerző sajátos szemszögből végigvezet a történelmi eseményeken, melyek Magyarország terült elcsatolásaihoz elvezettek s megállapítja, hogy az elmúlt 90 évben a magyar társadalom nemzeti öntudata a nemzeti-területi revizionizmusra épült. Megállapítása szerint az elvesztett területek visszaszerzése a magyar nemzeti eszme részévé vált a XX. században.

A magyar állampolgárság kiszélesítése, mely a határ menti területeken élő magyarokra terjed ki nemcsak „brutálisan” sérti az ukrán törvényeket, melyek tiltják a kettős állampolgárságot, de a helyi magyarokat irredenta megmozdulásokra is ösztönzi, e mellett a megerősíti a ruszin politikai erőket is – írja a szerző. A kettős állampolgárság kapcsán emlékeztet az orosz-grúz konfliktusokra, s a törvény bevezetését úgy értelmezi, mint Magyarország befolyásának széleskörű kiterjesztését ukrán területekre. a fentiek alapján arra figyelmeztet, hogy fennáll a veszélye, hogy a kettős állampolgársággal Ukrajna elveszítheti az Kárpátalját és radikális ultranacionalista magyar szervezetek megjelenését eredményezi a térségben.

„Kovács Béla elmondása alapján eddig megközelítőleg ötezer ukrán állampolgár kért tőlük segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, s ez még csak a kezdet. Érdekes, hogy Ukrajna nem Európai Uniós tag, mégis egy Európai parlamenti képviselő Magyarországról ilyen „viharos” tevékenységet folytathat Ukrajna területén. Vajon ki engedélyezte ezt neki, milyen hatóság hagyta jóvá mindezt? Vagy az ukrán hatalom annyira gyenge lenne, hogy már nem csak Moszkvától, de Budapesttől is fél?” – teszi fel a kérdést elemzésében. „Ukrajnával ellentétben a szlovákok egyértelműen állast foglaltak az ügyben és törvényerőre emelték, hogy azon állampolgáraik, akik felveszik a magyar állampolgárságot elveszítik a szlovák állampolgárságukat. Az ukrán hatalom hozzáállása egyértelműen azt bebizonyítja, hogy nem csak Moszkvával szemben tehetetlen, de az olyan kevésbé jelentős és erős országokkal szemben is, mint Magyarország. Miért nem vesz Ukrajna példát a szlovákoktól?

a állampolgárai magyar állampolgárságot akarnak, akkor egyértelműen nincs szükségük az ukrán állampolgárságra.” Az írásban hosszasan bírálják a jelenlegi ukrán vezetést, amiért nem tett eddig intézkedéseket a kettős állampolgárság szankcionálására, hallgatásával veszélybe sodorva az ország területi egységét.

 hrnk