„A nemzetközi joggokkal összhangban történt a Krím és Oroszország újraegyesítése”

Oroszország kizárólag az egyenjogúság alapján kész felújítani a normális, teljes körű kapcsolatokat az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO).

Az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkva nyitott és sokirányú független külpolitikát kíván folytatni, és az egyenlőség alapján mindenkivel együttműködik, aki hajlandó erre. Mint mondta, Moszkva nem konfrontatív módon, de megvédelmezi a saját érdekeit.

Lavrov szerint a politika sokirányúsága a több központú világrend kialakulásának folyamatából indul ki.

„Sajnos, a policentrikus, sokoldalú rendszer kialakulásának természetes folyamata nagyon komoly és számos akadályba ütközik. Ezek az akadályok nyugati partnereinknek a globális dominancia megőrzésére irányuló törekvéséből erednek” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi színtéren le kell mondani a nyugati országok által érvényre juttatni kívánt egyoldalú megközelítésekről. Rámutatott, hogy az országok túlnyomó többsége – ezekben él a Föld lakosságának 80 százaléka -, osztja Moszkva álláspontját, ezért „nevetséges” Oroszország elszigetelődéséről beszélni.

Szergej Lavrov kijelentette, hogy Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államok új vezetőjével, bárki legyen is az – annyira amennyire ő kész erre – az egyenrangúság, az egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele és a kölcsönös tisztelet alapján.

A miniszter egyúttal csalódottságát fejezte ki az amerikai elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban.

Mint mondta, gyakori, hogy választási küzdelem során a riválisok a szabályoktól eltérő módszerekkel élnek, de túlzásnak nevezte, hogy az az Oroszország, amelyet a jelenlegi elnök két évvel ezelőtt még regionális hatalomként titulált, az amerikai kampány során „majdhogynem a világ fő döntőbírójává változott, egyebek között olyan országgá, amely döntő befolyást gyakorol az Amerikában végbemenő folyamatokra”.

Sajnálatosnak és méltatlannak nevezte Amerikára, az amerikai népre és az amerikai politikai osztályra nézve „a legdurvább oroszellenes modor” alkalmazását.

Lavrov szerint csekély a valószínűsége annak, hogy új hidegháború kezdődik, mert az események ilyen alakulásának nincsenek meg az előfeltételei. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésének kezdeményezői „nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok, amelyek az Európai Unión belüli agresszív kisebbség által szó szerint arra kényszerítették Európát, hogy ugyanezen az úton haladjon”.

Kitért rá, hogy az amerikai igazságügyi tárca nemet mondott arra a tavaly novemberi orosz főügyészségi javaslatra, hogy a két ország lépjen együttműködésre a kiberbiztonság terén. Szavai szerint az elutasításon maga John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője is meglepődött, amikor a múlt heti genfi orosz-amerikai külügyminiszteri találkozón tudomást szerzett róla. Kerry Lavrov szerint a történteket helytelennek nevezte és megfogadta, hogy megpróbál változtatni az igazságügyi tárca álláspontján.

„Általános értelemben Nyugaton, de még az Egyesült Államokban is, egyre jobban megértik, hogy nélkülünk nagyon nehéz problémákat megoldani, legyen szó Szíriáról, Irakról, Líbiáról és sok más válságról” – hangoztatta.

Az ukrajnai helyzetet Lavrov „nagyon nehéznek” nevezte, hangoztatva, hogy a konfliktus rávilágított a meglévő euro-atlanti biztonsági rendszer válságára. Nehezményezte, hogy azt már sok éve lehetetlen megreformálni, noha Oroszország tett erre vonatkozó javaslatokat.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát alternatívát az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokkal szemben, és az, hogy azokat nem hajtják végre, nem válik Kijev, Párizs és Berlin „dicsőségére”. Megítélése szerint Németország és Franciaország „furcsán viselkedik”, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását a minszki megállapodások végrehajtásához köti, holott azokban „Oroszországról egyetlen említés sem esik”.

Álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a Nyugat elismerje „a Krím és Oroszország újraegyesítését”, mert, mint mondta, az „a nemzetközi joggal teljes összhangban” történt. A miniszter az ENSZ-közgyűlés egy 1970-es nyilatkozatára hivatkozott, azt állítva hogy Krím esetében a nép önrendelkezési jogát valósította meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentum értelmében tiszteletben kell tartani az elhagyni kívánt ország területi épségét is, de az érintett ország ezt csak abban az esetben jogosult azt teljes mértékben fenntartani, ha mindenki számára szavatolja az önrendelkezés jogát, aki a területén él.

„Az ukrán állam megfosztotta a krími népet az önrendelkezés jogától” – hangoztatta.

Lavrov szerint a Nyugat úgy menekül a krími és a koszovói helyzet összehasonlításától, „mint az ördög a tömjéntől”. Érvelése szerint a két esetet igenis össze kell vetni. Rámutatott, hogy a Szerbiából kivált területen nem tartottak referendumot és hogy a koszovói albánok ellen nem irányult fizikai fenyegetés.