A politika a kompromisszumokról szól – Interjú Barta Józseffel
A hetedik összehívású Kárpátaljai Megyei Tanács Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt megyei listavezetőjét választotta a testület első elnökhelyettesévé. Barta Józseftől közvetlenül a megválasztását követően kértünk interjút.
– A magyar frakciónak sikerült fontos tisztségeket megszereznie a megyei tanács vezetésében. Milyen előnyökkel járhat ez a kárpátaljai magyarság számára?
– A kárpátaljai magyarok többsége megértette az önkormányzati választásokkor, hogy közös érdekünk a magyar pártok listáira szavazni, ezáltal magyar jelölteket támogatni. Ezzel megpróbáltuk elérni, hogy a magyar közösség érdekei a különböző önkormányzatokban olyan súllyal jelenjenek meg, hogy ne lehessen ezentúl számunkra hátrányos határozatokat hozni. Ez a cél helyenként sikerült, helyenként nem. Itt a megyei tanácsban sikerült, igyekezni fogunk céljainkat – összhangban Kárpátalja összlakosságának érdekeivel – napirenden tartani és lehetőség szerint megvalósítani. Vannak olyan, csak a kárpátaljai magyarság számára fontos célok az oktatásügyben, nyelvi és kulturális kérdésekben stb., amelyeknek a megyei tanács elé terjesztése konkrét tervekkel és elképzelésekkel nagyon fontos a közösségünk számára. Most úgy látom, a kialakult helyzet lehetővé teszi, hogy érdemben meg tudjunk küzdeni céljainkért.
– A magyar képviselők szavazatai nélkül nem tudott egyik politikai oldal sem elnököt választani. A KMKSZ-frakció mindkét oldallal tárgyalt?
– Mi a megyei tanács stabilitása és működőképessége érdekében az első ülésen és a másodikon is az egyetlen jelölt mellett szavaztunk, mert a megyei tanács vezetőségének a megválasztása az első, elkerülhetetlen lépés afelé, hogy konstruktív munka folyhasson. Amit elvárnak tőlünk a választók, Kárpátalja lakossága, hogy az ő érdekükben hozzunk sürgős döntéseket, helyette ne cirkuszokat rendezzünk. Komoly tárgyalások után megállapodást kötöttünk egy közös program összeállításáról, a múlt ülésszakon ezért támogattuk a Szolidarnyiszty elnökjelöltjét, Mihajlo Riviszt, akit a mi támogatásunkkal meg is választottak a megyei tanács elnökének. Mint láthatta, cserében kértünk és kaptunk is fontos tisztségeket.
– Több olyan célt is megfogalmazott programjában a KMKSZ, amelyet eddig nem támogattak az ukrán politikai pártok, például egy magyar többségű járás kialakítása a közigazgatási reform keretében, továbbá egy magyar tankerület kialakítása. Ezeknek a számunkra fontos céloknak a megvalósítása érdekében is találhatnak majd ukrán partnereket?
– A politika a kompromisszumokról szól. Elsősorban nem csak személyes szimpátia miatt támogattuk a Szolidarnyiszty elnökjelöltjét. Mint említettem, előtte leültünk tárgyalni, és a Szolidarnyiszty listáján bekerült képviselők mindannyian aláírtak egy szerződést, melyben vállalták, hogy a mi programunkat és többek között az említett fontos célkitűzéseket is támogatják. Ez azt jelenti, hogy a decentralizáció és a vele párhuzamosan tervezett közigazgatási reform során arra törekszünk, hogy a „hromadákat”, kistérségeket ne erőszakkal hozzák létre, vegyék figyelembe a helyiek akaratát. Legyen szempont a települések etnikai összetétele is, magyar településeket ne csatoljanak úgy ukrán közösségekhez, hogy ott jelentős kisebbségbe kerüljenek. A legfontosabb, hogy ha a közigazgatási reform a járáshatárok megváltozásával is jár majd, akkor mindenképen jöjjön létre egy magyar többségű járás is. Mi ezt Beregszász központtal képzeljük el, amely magába foglalná a kompakt magyarlakta területeket.
A magyar tankerület létrehozásáért már rengeteget küzdöttünk, de eddig semmilyen szinten nem reagáltak rá pozitívan. Most bízunk abban, hogy a választások következtében olyan helyzetbe kerültünk, hogy nem fogják lesöpörni az asztalról. Ki fogunk dolgozni egy olyan koncepciót Ukrajna hatályos törvényeivel összhangban, ami ezt lehetővé teszi.
Céljaink elérését elősegítő bizottsági pozíciókat sikerült szereznünk. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy munkánkkal szeretnénk Kárpátalja általános gazdasági kibontakozását is elősegíteni.
– Az Ungvári és a Nagyszőlősi Járási Tanácsokban a jó választási szereplés ellenére is ellenzékbe szorult a KMKSZ, azokon a szinteken hogyan sikerül majd érvényesíteni a kárpátaljai magyarság érdekeit?
– Az egyik említett tanácsban sem tűnik szilárdnak az a koalíció, amely megalakult a járási tanács elnökének megválasztása céljából. Nem biztos, hogy ez hosszabb ideig egyben marad, és mindkét testületben nagyon „vékony” többséget jelent. Szerintem lesz ott még bőven lehetőségük a KMKSZ-frakcióknak beleszólni a dolgokba.
Az Ungvári Járási Tanácsban a KMKSZ-es képviselők szavazatára már rövid időn belül is szükség lehet, akkor pedig olyan alkupozícióba kerülhetünk, aminek a következtében elérhetünk számunkra fontos pozíciókat. Nem tartom lehetetlennek, hogy ott hamarosan számunkra sokkal jobb lehetőség alakul ki, mint ahogy ez ma látszik.
A Nagyszőlősi Járási Tanácsban, sajnos, a magyar egység megbomlott, az UMDSZ négyfős képviselőcsoportja el sem jött a megbeszélt tárgyalásra. Füstbe mentek a terveink, hogy közös frakcióval a legnagyobb képviselőcsoportot hozzuk létre a járási tanácsban. Így abban a testületben a KMKSZ valóban ki van szorítva a hatalomból. Kérdés, hogy mennyire lesz képes az együttműködésre az ott kialakult ugyancsak vékony többség. A KMKSZ a Nagyszőlősi Járási Tanácsban konstruktív ellenzékként van most jelen, ami azt jelenti, hogy magyar érdek mellett szavazunk minden esetben alku nélkül, de más esetben szavazatainkért cserébe megpróbálunk majd az ugocsai magyarság számára fontos célokat kialkudni.
Badó Zsolt