Az ukrán illetékesek elutasították a magyar választási körzet létrehozását

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jogi úton tiltakozott az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) döntése ellen, mely szerint a testület nem hozott létre magyar választókörzetet Kárpátalján.

A választásokat megelőzően a KMKSZ még 2014. augusztus 7-én kérelemmel fordult a bizottsághoz és annak elnökéhez, melyben kérte a kompakt módon elhelyezkedő nemzetiségi közösség választási körzetének kialakítását. A hivatalos szervhez benyújtott beadványhoz csatolták a szövetség által kidolgozott lehetséges nemzetiségi körzet sematikus térképét, az érintett települések listáját, a lakosság nemzetiségi összetételére és lélekszámára vonatkozó adatokat. A szövetség kérelmét a testület figyelmen kívül hagyta, és 2014. augusztus 27-én döntött az október 26-ára előrehozott parlamenti választások egyéni körzeteinek határairól. A kijevi bizottság nem változtatott a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre felosztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő 2012-ben létrehozott körzethatárokon. Az erről szóló jegyzőkönyvet csak 2014. augusztus 30-án tették közzé a CVK hivatalos honlapján, miközben a törvény előírja, hogy az ilyen jellegű döntéseket azonnal nyilvánosságra kell hozni. A választási körzeteket a testület a 2012-es választójogi törvény szerint határozta meg. A jogszabályban azóta módosításokat eszközöltek, melyek szerint az egymandátumos körzetek határainak kialakításakor figyelembe kell venni a nemzetiségi arányokat és a közigazgatási-területi egység határait, továbbá a választási körzetet a territoriális közösség érdekeinek és a nemzeti kisebbségek arányának figyelembe vételével kell meghatározni. A törvény szerint azok a közigazgatási egységek, amelyek területén egyes nemzeti kisebbségek kompakt módon élnek és határosak egymással, egy választókörzetbe kell kerüljenek.

2014. szeptember 1-jén a KMKSZ a törvények által nyújtotta lehetőségekkel élve panaszt nyújtott be a CVK döntése ellen. A CVK-hoz és a Kijevi Fellebbviteli Adminisztrációs Bírósághoz eljuttatott dokumentumcsomagban arra kérte az illetékeseket, hogy vizsgálják felül a testület azon döntését, mely a Kárpátalján kialakított körzetekre vonatkozik és a törvényeknek megfelelően jelöljenek ki új körzethatárokat. A jogsértés kapcsán a KMKSZ elnöksége szeptember 1-jén nyilatkozatot fogadott el, melyet megküldött az EBESZ-nek, az Európai Parlamentnek, illetve az ENSZ kisebbségekkel foglalkozó bizottságának is. A nyilatkozat szerint a CVK döntése a parlamenti választásokról szóló törvény III./18/2/3. cikkelyének durva megsértése, mely a nemzetiségi kisebbségek jogainak lábbal tiprását, a kisebbséghez tartozók másodrendű állampolgárokká történő degradálását jelenti. A nyilatkozat szerint az európai demokratikus jogállamiság megteremtésének alapfeltétele, hogy ne csak papíron legyenek lefektetve a kisebbségek védelmét és megmaradását elősegítő jogok, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák azokat.

A szövetség nyilatkozatára azonnal reagált az EBESZ, a magyar körzet szabotálását elfogadhatatlannak tartva az ukrán illetékesekhez fordult, és kérte a magyar választási körzet mielőbbi létrehozását. Ugyanígy tett a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, mely sajtóközleményében ítélte el az Ukrán Központi Választási Bizottság ezen döntését, és felszólította a testületet, hogy a jelenleg hatályos kisebbségi és választási törvények betartásával úgy alakítson ki választókerületeket Kárpátalján, hogy a tömbmagyarság egy parlamenti körzetet alkosson.

A magyar körzet létrehozását kérelmezte Valerij Luncsenko is. A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnöke folyamodványt juttatott el Ukrajna elnökéhez és a Központi Választási Bizottsághoz, hogy választói jogaik érvényesítése tekintetében vegyék figyelembe Kárpátalja nemzeti kisebbségeinek érdekeit, köztük a magyarokét, akik egy tömbben élnek Kárpátalja megye Beregszászi és Nagyszőlősi járásaiban. Ugyanígy tett Gajdos István is, az UMDSZ leköszönt elnöke, az ukrán parlament képviselője, aki szintén szorgalmazta a CVK elnökénél, hogy Kárpátalján Beregszász központtal hozzanak létre magyar többségű választókerületet.

A kérelmek benyújtása ellenére azonban nem lett magyar többségű körzet létrehozva. Bebizonyosodott, hogy a kisebbségi megmaradást és fejlődést biztosító jogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában. A CVK-hoz és a Kijevi Fellebbviteli Adminisztrációs Bírósághoz benyújtott óvást mindkét testület formai okokra hivatkozva utasította el. Ukrán állampolgárokként a kárpátaljai magyarok bíztak abban, hogy az ország a jogállamiság útjára lépett. Egy jogállamban elsődleges lépés a jogok és törvények betartása, főképpen ha az ország az Európai Unió felé veszi az irányt. Egyértelműen látszik, hogy az ügyben politikai döntés született, mely felülírja a törvényeket és mindent figyelmen kívül hagyva ténylegesen másodrangú állampolgárokká degradálja az országban élő kisebbségek tagjait. A KMKSZ, miután minden lehetséges törvény által előírt eszközt bevetett, jogorvoslatért a továbbiakban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.