Baloga: hozzanak áldozatokat a menekültek is
Némileg váratlan, ugyanakkor kétségtelenül aktuális kezdeményezéssel állt elő Viktor Baloga tegnap. A kárpátaljai parlamenti képviselő a keleti megyékből érkező katonaköteles menekültek körüli anomáliákról írt levelet Petro Porosenko államfőnek, sürgetve, hogy azok is vegyék ki részüket a háborús – vagy ha úgy tetszik: terroristaellenes – erőfeszítésekből.
A honatya a mukachevo.net-nek nyilatkozva így magyarázta lépését: „Mindennek van határa. Az otthonaikat ideiglenesen elhagyó emberek támogatása sem kivétel ez alól. Sőt, ők már áthágták a megengedett határt a vendégszeretet tekintetében. Rövidesen itt a mozgósítás következő szakasza, és a fiúk az ország nyugati és középső részéből ismét harcolni indulnak a Donbászra. Eközben a munkaképes korú egészséges férfiak talán újra heverészni fognak a Kárpátok üdülőiben? Miért tétlenkednek, isznak, zavarják meg a közrendet és gúnyolják a helyi lakosságot mostanáig ezek az emberek, akik menekültként szöktek ide? Nem mondom, hogy minden áttelepült egyforma; vannak olyanok is, akik dolgoznak, pénzt keresnek és megtalálják helyüket a társadalomban. Az ilyenek azonban nincsenek túl sokan” – idézi Balogát a munkácsi portál.
„Ezért sokaknak – én sem vagyok kivétel – érthetetlen, hogy ezeket a »menekülteket« mi okból nem hívják be a fegyveres erőkhöz? Miért nem foglalkoznak ezek a fiúk a felszabadított városok újjáépítésével? És egyáltalán – mivel magyarázható privilegizált helyzetük a társadalomban? Emiatt folyamodványt intéztem Porosenko elnökhöz. Nem lehet mindig ugyanazokat kizsákmányolni: előbb megszabadították Kijevet Janukovicstól, most pedig a Donbászt a terroristáktól, s eközben sikerül jóllakatniuk a különféle menekülteket is. Szerintem ez már túlzás – a hatalom nem építheti viszonyát a társadalommal arra az elvre, hogy »dolgozzanak csak a tökfilkók«” – tette hozzá a képviselő.
Most lássuk magát a levelet!
„Tisztelt Petro Olekszijovics!
Tudatában vagyunk annak, hogy az ATO (a keleten folyó »terroristaellenes« művelet rövidítése – a szerk.) sikeres befejezéséhez és a helyzet további normalizálásához Donyeck, valamint Luhanszk megyékben pótlólagos mozgósításra kerül majd sor.
Ugyanakkor már most tanúi lehetünk a felháborodás és a tiltakozás hullámainak a katonai szolgálatot teljesítők szüleinél. Ezeket nem csak a fegyveres erőknél tapasztalható anyagi-műszaki problémák váltják ki, hanem a keleti megyék katonaköteles lakóinak tulajdonképpeni szabotázsa is. Ők jobbára kivonták magukat az önkéntes zászlóaljakban való részvételből, az áttelepített katonakötelesek pedig gyakorlatilag élősködnek, kihasználva az állam segítségét és a helyi közösségek támogatását. Sőt mi több, már tömegesekké váltak az olyan esetek, amikor provokálták a helyi lakosságot és kigúnyolták vendégszeretetüket. Ez a helyzet érthetetlen és elfogadhatatlan Ukrajna legtöbb polgára számára.
Tekintettel erre úgy vélem, hogy a pótlólagos mozgósításkor figyelembe kell venni az alábbi körülményeket:
1. Maximálisan be kell vonni az ATO lebonyolításába mindenekelőtt Donyeck és Luhanszk megyék ukrán beállítottságú katonaköteles lakóit.
2. Haladéktalanul be kell vezetni a katonaköteles áttelepültek 100%-os nyilvántartását az ideiglenes lakóhelyük szerinti hadkiegészítő parancsnokságokon. Be kell bevezetni a katonaköteles áttelepültek által kötendő lakásbérléssel, szállodai és szanatóriumi-üdülői szolgáltatásokkal stb. kapcsolatos polgári jogi szerződések szigorú ellenőrzését (csak azzal a feltétellel köthetnék meg ezeket, hogy nyilvántartásba vették őket a helyi hadkiegészítő parancsnokságokon).
3. Megfelelő agitációs-felvilágosító munkát kell folytatni Donyeck és Luhanszk megyék katonaköteles lakói és a katonaköteles áttelepülők körében.
4. Haladéktalanul be kell vezetni a katonák és rendőrök rotációjának érthető és igazságos mechanizmusát az ATO zónájában. Az ATO-ban való rövidebb időtartamú részvételt kell bevezetni azon katonák és rendőrök számára, akiknek kiskorú gyermekei vannak.
Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések pozitív hatással lesznek az ATO lebonyolítására, elősegítik a nemzeti egységet és a társadalmon belüli konszenzust.
Tisztelettel: V. Baloga”
Előrebocsátom, hogy általánosságban egyetértek a cikkben és a levélben foglaltakkal, valamit kezdeni kell ezzel a helyzettel. Mindazonáltal az olvasónak, aki elsősorban a sajtóból tájékozódik arról, ami mostanság az országban zajlik, feltűnhet, hogy eleddig alig szóltak a híradások a menekültek s az őket befogadó helyi lakosság közötti problémákról és konfliktusokról. A valakire vagy valamire mindig „tekintettel lévő” helyi ukrán sajtó mostanáig leginkább arról cikkezett, hogy az állam és az önkormányzatok mennyit költenek, milyen intézkedéseket hoznak az érkezők elhelyezésére és megsegítésére, miközben a befogadottak hétköznapjairól, beilleszkedésükről, szerepvállalásukról az odahagyott szűkebb pátriájukon kibontakozott konfliktusban lényegesen kevesebbet olvashattunk. Bizonyára akadnak olyanok is, akik csak most, Viktor Baloga levele kapcsán szembesülnek a problémával, ami enyhén szólva nem természetes.
A majdanos hevület láthatóan sok mindent megváltoztatott ebben az országban, de azt a szokásunkat nem érintette, hogy igyekszünk a szőnyeg alá söpörni egy-egy problémát mindaddig, amíg a körmünkre nem ég. Pedig jól tudjuk, hogy előbb-utóbb minden hasonló információ kiszivárog, s akkor a titkolózó ellen fordul, hiszen azt az amúgy is mélyen gyökerező meggyőződést szilárdítja a polgárban, hogy a hatóságok és a politikusok folyton félre akarják vezetni, s ezért nem bízhat bennük. Természetesen ez egy nagyon régi, s távolról sem csupán ukrajnai probléma. Csak remélni tudjuk: egyszer még megérjük, hogy hagyni fogják a sajtót dolgozni, s a hivatalnokok is kötelességüknek érzik a tájékoztatást. Akkor talán ritkábban áll majd elő az a furcsa helyzet, hogy valamelyik vezetőnk – némi túlzással – egyazon írásban számol be egy probléma létezéséről, s kínál mindjárt megoldást is rá…
A mostanihoz hasonló konfliktusok idején különösen fontos a megfelelő tájékoztatás. Amikor áldozatvállalásra kérnek egy közösséget, az a legkevesebb, hogy partnernek tekintik azokat az embereket, akiknek vásárra viszik a bőrét és a nehezen megkeresett pénzét költik. Ellenkező esetben gyorsan elfogyhat a bizalom. Ez ránk, kárpátaljai magyarokra is érvényes a jelenlegi helyzetben.
Hét
Kárpátalja.ma
Kárpátalja.ma