Beengedik-e Ukrajnát az Európai Unióba?
Konsztantyin Griscsenko, ukrán külügyminiszter nemrégiben Tbilisziben tett látogatása során kijelenttte, hogy Kijev Grúzia területi egységének híve, és nem ismeri el Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. Ilyen formán Ukrajna ismét tanúságot tett a Szaakasvili rendszerrel való barátság mellett. Miközben a mostani ukrán hatóságok a választások idején majdhogynem bűnözőnek nevezték a jelenlegi grúz rezsimet.
Természetesen, Oroszország nem kéri, hogy Ukrajna haladéktalanul ismerje el a 2008-as grúz agresszió után keletkezett új államokat. Ez Ukrajna szuverén ügye. Az más kérdés, hogy az ukrán külügyminisztérium nyilatkozata egyértelműen demonstratív jellegű és számol azzal, hogy Tbiliszin túl is meghallják.
Megjegyzendő, hogy a választási kampány során Janukovics által hirdetett jelszó az Oroszországgal való stratégiai partnerségre csak a pr-kampány része maradt. A valóságban a partnerség minden irányban akadozik. Zsákutcába jutottak a tárgyalások Ukrajna belépéséről Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán Vámuniójába, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe. A szakértők szerint ez a Nyugat nyomására történt, amely egyáltalában nem érdekelt Ukrajna és Oroszország integrációjában. Elcsendesedtek az orosz nyelv szerepének kibővítésére vonatkozó témák is, miközben a lakosság óriási részének az orosz anyanyelve.
Kijev makacs törekvése az európai integrációra egyoldalú. Az Európai Unió nem tekinti teljes értékű partnernek Ukrajnát. Szergej Markov, a Politikai Kutatások Intézete igazgatója erről így vélekedik.
– Ukrajna az Egyesült Államokat és az Európai Uniót csak Oroszország szempontjából érdekli. A Nyugat fő érdeke abban van, hogy Ukrajna ne egyesüljön újra Oroszországgal, ahogy ez évszázadokon keresztül volt, hogy ne jöjjön létre egy hatalmas erő és fejlődési központ, amely konkurálhatna a NATO-val. Ugyanakkor belátható időn belül Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja. Európának nincs igénye pótlólagosan területre, enélkül is hatalmas a területe. Nincs igénye pótlólagos lakosságra, így is túlnépesedett. Kolosszális a belső egység és az integráltság hiánya. Ebből a szempontból Ukrajna csak zavart keltene.
Ugyanakkor Ukrajna és Oroszország a jövőben is érdekelt egymásban – állítja Szergej Markov.
– Ukrajnának Oroszországra a gazdasági együttműködésben van szüksége. Ukrajna Oroszországnak alapszinten fontos, hogy az orosz civilizáció megőrizhesse a megfelelő volument. A globális világban a gyengébb civilizációs központokat elnyelik az erősebbek. De Ukrajnának is szüksége van Oroszországra, ahhoz, hogy megtarthassa eredetiségét, ne kerüljön Európa nyugati részének hátsó udvarára. Az ukrajnai lakosok többsége jó kapcsolatot akar az Európai Unióval, ugyanakkor maximálisan szívélyes kapcsolatokat Oroszországgal.
De Kijev számára nem az a fő probléma, hogy Viktor Janukovics nem teljesíti választási ígéreteit. Az Oroszország és a Nyugat közötti egyensúlyozás nemigen hozza meg a várva várt eredményeket. Nehéz egyszerre két széken ülni. Amikor Kijev az Oroszországhoz való közeledésről beszél, maximális anyagi preferenciákra számít, egyebek között az energiahordozók árengedményeit illetően. Másrészt a hatóságok hatalmas erőfeszítéseket tesznek Ukrajna integrációja érdekében az Európai Uniónál, amely azonban nem várja Kijevet. Ezzel csak az oligarcha csoportok és a politikai elit nyer. Ők Oroszországtól függetlennek,az európai establishment részének akarják érezni magukat, ugyanakkor Oroszország számlájára akarják megőrizni a gazdasági stabilitást az ellenőrzésük alatt álló területen.
Forrás: Oroszország hangja