Beregszászi „nem” a magyar nyelv regionális státusára

Múlt pénteken hosszú szünet után ismét ülésezett a Beregszászi Városi Tanács. Az ülésen megvitatott mintegy 130 napirendi pontot kivétel nélkül háttérbe szorította az új nyelvtörvény városi alkalmazásának kérdése. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Régiók Pártja (PR) alkotta tanácsi többség, illetve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is előterjesztette a maga határozattervezetét e tárgyban.

A megyei ukrán nyelvű sajtó, amely hajlamos szinte minden magyar vonatkozású eseményt szeparatizmusként beállítani, egybehangzóan úgy értékelte, hogy Beregszász városában regionális nyelvvé kiáltották ki a magyart, holott a dokumentumban szó sincs erről. Valójában az Ukrajna törvénye Az állami nyelvpolitika alapjairól egyes normáinak érvényesítése címet viselő UMDSZ–PR-tervezet csupán megállapítja, hogy „Beregszász város területén Ukrajna törvénye Az állami nyelvpolitika alapjairól 7. paragrafusa értelmében az ukrán mint államnyelv mellett elterjedt a magyar nyelv mint regionális, ezért irányában a regionális nyelvek alkalmazására vonatkozó intézkedések foganatosítandók”. Vagyis szerzői ügyesen megkerülik annak egyértelmű kimondását, hogy a magyar nyelvnek regionális státust adnak.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) saját határozattervezettel állt elő az ülésen. Ez az új nyelvtörvény 7. paragrafusára és a népszámlálási adatokra hivatkozva egyértelműen leszögezte volna, hogy Beregszász város területén a magyar nyelv regionális státussal bír, s a jogszabály érvényesítésére vonatkozó intézkedések kidolgozása mellett elrendelte volna, hogy erről a város lakosságát is tájékoztassák.

„A polgármester kezdetben napirendre sem kívánta tűzni a javaslatunkat, mondván, az önkormányzatnak nem áll jogában dönteni a regionális nyelvi státus megadásáról, s csak amikor nyomatékosan figyelmeztettük, hogy jogunkban áll napirendre vétetni a saját tervezetünket, akkor sikerült elérni, hogy a két tervezetet együtt tárgyalják – mondta el lapunknak az ülést követően Horkay Sámuel, a KMKSZ városi tanácsi frakciójának vezetője. – Gajdos István a továbbiakban, a kérdés vitája alatt is egyre arról beszélt, hogy miért nem lehetséges megadni a regionális nyelvi státust a magyarnak, illetve kampányillatú beszédében a nyelvtörvény fontossága mellett érvelt. A napirendi pont vitája során a képviselők elvesztek a részletekben. Volt, aki azzal érvelt, hogy például a magyar nyelvű ügyintézésre eddig is volt lehetőség, mások azt a gyakori kérdést melegítették fel, hogy lesz-e pénze a városnak a törvény végrehajtására. A KMKSZ-frakció nevében felszólalva emlékeztettem Gajdos Istvánt, korábban még azzal érvelt, hogy „Kárpátalján például megyei szinten, több járásban és városban, valamint számos községben a magyar nyelv megkapta a regionális státust”, vagyis érthetetlen, miért beszél most arról, hogy nem adható meg ez a bizonyos státus a magyar nyelvnek. Azt is megemlítettem, hogy időközben egy sor kelet-ukrajnai megye és nagyváros önkormányzata is határozott a regionális nyelvi státus megadásáról az orosz nyelvnek. Ismertetve határozattervezetünket rámutattam, hogy semmiféle törvény nem tiltja a regionális nyelvi státus deklarálását.”

Végül az UMDSZ-es tervezetet 26 képviselő szavazta meg a teremben jelenlévő 34-ből, köztük sok ukrán is. A KMKSZ tartózkodott, ellenszavazat nem volt. A magyar nyelv regionális státusát egyértelműen kimondó javaslatra viszont a KMKSZ három képviselőjén kívül senki sem szavazott igennel. Horkay Sámuel sajnálattal jegyezte meg ezzel kapcsolatban, hogy később nem volt módja előterjeszteni a KMKSZ-frakciónak azt az áthidaló javaslatát, hogy tervezetüknek legalább a nyelvi státus megadására vonatkozó pontját iktassák be a többség által előterjesztett dokumentumba.

„A Régiók Pártjának egyik városi tanácsi képviselője a vita során az egekig magasztalta a városháza működését, szerinte minden rendben van Beregszászban a magyar nyelv használatával – mondja Bocskor László képviselő, a KMKSZ beregszászi városi alapszervezetének elnöke. – De kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán a nyelvtörvényre, ha minden annyira rendben van? Az állítás egyébként sem igaz. Például volt egy konfliktusom egy képviselőtársammal az Egységes Középtől, aki kerek perec megmondta, hogy beszéljek ukránul, mert ez itt Ukrajna, s egy állami hivatalban vagyunk. Ezt az ominózus kijelentést, amely egy bizottsági ülésen hangzott el, jegyzőkönyvbe is vétettem. Különösen azért esett rosszul ez a kiszólás, mert a szóban forgó bizottságban két UMDSZ-es képviselőkollégámmal együtt hárman vagyunk magyarok, s bár az UMDSZ folyamatosan a magyar összefogásról beszél, egyikük sem állt ki mellettem, holott a magyar nyelv használatát az előző nyelvtörvény sem tiltotta a bizottsági üléseken Beregszászban. Egyébként véleményen szerint nem véletlen, hogy a tervezetet ukrán képviselők is aránylag nagy számban megszavazták. Úgy gondolom, azért tarthatták elfogadhatónak az UMDSZ által előterjesztett javaslatot, mert az nem tartalmaz a magyarság számára új és fontos elemeket, csupán egy üres kampányfogásról van szó.”

A KMKSZ képviselői szerint az UMDSZ tervezetében felsorolt, a magyar nyelv alkalmazására és védelmére vonatkozó intézkedések között alig van új elem ahhoz képest, amit már az előző nyelvtörvény értelmében is jogában állt volna megtenni a városvezetésnek a magyar nyelvért, amennyiben meg lett volna az erre irányuló szándék. „A városvezetés már az új nyelvtörvény életbelépése előtt is elérhette volna, hogy a polgármesteri hivatal minden alkalmazottja beszéljen magyarul is, hiszen a korábbi jogszabály is lehetőséget adott erre – mondja Horkay Sámuel. – Az sem a jogszabályok hibája, hogy a városban máig vagy eleve hiányzik, vagy sokszor helytelen magyarsággal van kiírva az utcák neve és még annyi minden más is. Egyébként Gajdos István immár hetedik éve polgármester Beregszászban, mégsem mondható, hogy bővült volna a magyar nyelv alkalmazásának köre a városban.”

„Fáj, hogy nem éltünk a lehetőséggel, hogy az UMDSZ egyetlen képviselője sem szavazott a magyar nyelv regionális státusának megadására, hiszen nem tudhatjuk, lesz-e még ilyen lehetőség valaha is – mondja befejezésül a frakcióvezető. – A mi javaslatunk kötelezte volna a mindenkori városi tanácsot a regionális státussal összefüggő normák betartására, míg az UMDSZ által elfogadtatott intézkedések szinte csak javaslatok, amelyeket bármikor visszavonhatnak. Úgy tűnik, a regionális nyelvi státus csupán egy kampányfogás, s az UMDSZ számára ezúttal sem a magyarság érdekei a fontosak, hanem a Régiók Pártjára leadott magyar szavazatok.”

A fentiekből kitűnik, hogy a magyar regionális nyelvi státusa kapcsán a szokásos UMDSZ-es félrevezető taktikával állunk szemben. A tanácsteremben jogi és nyelvi csűrés-csavarással elkerülték, hogy egyértelműen állást kelljen foglalniuk ebben a fontos kérdésben, miközben a sajtóban egyre azt hajtogatják, hogy megadták a magyar nyelvnek a regionális státust. Az idézett szavazási arányokból jól látható azonban, hogy valójában ki mire voksolt a Beregszászi Városi Tanácsban, ki állt ki a magyar nyelv mellett.

zzz