Bocskor Andrea: a kárpátaljai magyarságot nem lehet a migránsokhoz hasonlítani

Szerző: | 2021.02.12., 11:26 | Nézőpont

Kép forrása: infostart.hu

Ukrajna integrációjáról, kisebbségpolitikáról, a nyelvtörvény mögött megbújó asszimilációs törekvésekről és a kárpátaljai magyarság ügyéről nyilatkozott  Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője a Magyar Nemzetnek.

Az interjúban elsőként a Mirotrovec oldal került terítékre, mint az „Ukrajna ellenségeit” listázó oldal, s melyre nemrég a képviselőasszony is felkerült. „Ez egyfajta üzenőfal, ahol kijelölik azokat a személyeket, akik nem tetszenek a kijevi hatalomnak” – nyilatkozta Bocskor Andrea. Hozzátette: noha Kárpátalján nem történtek fizikai bántalmazások, ez a lelki terror és megfélemlítés egy fajtája volt, ami miatt többen lemondtak a tisztségükről, és nem vállaltak közéleti szerepet a személyes adataik kiszivárogtatása után.

Az országok közötti kapcsolatokat márpedig rendezni kell! A képviselőasszony a közelmúlt eseményeire – Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba külügyminiszterek találkozójára – reagálva elmondta: „Fontos, hogy legyen párbeszéd Magyarország és Ukrajna között, hiszen az EU és más nemzetközi szervek nyomása mellett a bilaterális kapcsolatok révén is javíthatunk a kárpátaljai magyarok helyzetén. Kárpátalja mindig egy összekötő kapocs kell, hogy legyen a két ország között.”

A képviselőasszony szavaival élve „Brüsszelben hímes tojásként bánnak Ukrajnával”, és csak most sikerült elérni, hogy olyan módosító javaslatok kerüljenek az EP-jelentések szövegeibe, melyek kimondják: Ukrajnában a politikai nyomásgyakorlás megengedhetetlen eszközeivel élnek. Talán ez majd segíti a további tisztánlátást.

Szinte mindennapi téma a nyelvkérdés és az oktatás ügye. Mint ismeretes, Ukrajnában, főleg Kárpátalján számos kisebbség él. A kárpátaljai magyarság az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán elsősorban a románokkal van egy véleményen. „A keddi EP-vitában több román képviselő is felszólalt, elsősorban az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán mondták el: jó lenne, ha Kijev 2023 után is lehetővé tenné a kisebbségi nyelvű oktatást” – nyilatkozta Bocskor Andrea. A magyar nyelv kapcsán megjegyezte, hogy a kárpátaljai magyarságot nem lehet a migránsokhoz hasonlítani. A magyar egy őshonos kisebbség a területen, a több mint százéves kisebbségi időszak alatt is léteztek itt magyar iskolák, volt magyar sajtó, egyszóval hagyományai vannak a magyar nyelv oktatásának és használatának. Ezt még a szovjet totalitárius rendszer sem vette el a magyaroktól. „Az a véleményem, hogy az asszimiláció a valódi cél, nem az ukrán nyelv megtanítása” – hangzott el az interjúban.

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This