Brenzovics László: egy európai szellemiségű nyelvtörvény segítené a stabilizációt

Egy jó, a kisebbségek elvárásainak megfelelő és európai szellemiségű nyelvtörvény elő tudná segíteni Ukrajna stabilizálását – jelentette ki egy, az ukrajnai kisebbségeknek szentelt brüsszeli konferencián Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

Az ukrajnai magyar politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a posztszovjet térségben az átalakulási folyamat még nem fejeződött be, az ukrán nép pedig azért lázadt fel, és sokan közülük azért adták az életüket, hogy az ország Európa irányába induljon el. A KMKSZ vezetője szerint ez Európa számára is nagy felelősséget jelent, mert az ukránok egyértelművé tették, hogy hova akarnak tartozni. Mint mondta: az a sovinizmus és nacionalizmus, amelyet egyes ukrán pártok képviselnek, semmiképpen sem jelenthet megoldást a mostani helyzetre.

„A kisebbségek abban érdekeltek, hogy Ukrajna demokratikus, európai jogállam legyen, amelyben tiszteletben tartják a jogaikat” – húzta alá Brenzovics, aki szerint ez Európát és az általa képviselt értékrendet is erősítené.

Niccolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű emberi jogvédő szervezet főtitkára arra figyelmeztetett, hogy semmilyen ürügyet nem szabad szolgáltatni Oroszországnak. A kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát szabályozó törvény eltörlésére tett indítványt egyenesen ostobaságnak nevezte, mondván, az volt az egyetlen logikus lépés, hogy az államfő megvétózza a kezdeményezést.

Felszólalt a konferencián Vytautas Landsbergis egykori litván államfő is, aki arra tett javaslatot, hogy ha Oroszország nem hajlandó tiszteletben tartani a nemzetközi közösség legalapvetőbb normáit, akkor ki kell tenni az ENSZ-ből. Ugyanis – bár rámutatott, hogy az ENSZ korántsem csak demokratikus országokból álló szervezet – az alapvető játékszabályokat szerinte a nem demokratikus országok is betartják. Landsbergis főleg a krími tatárok helyzetére összpontosított, akik szerinte lelki terrornak vannak kitéve, az ismételt tömeges deportálás rémképével kénytelenek együtt élni, nap mint nap érik őket fenyegetések, amiért bojkottálták a „népszavazást”, amelyet szerinte nem is szabadna népszavazásnak nevezni a katonai megszállás és a terror miatt.

A konferenciát szervező Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezete részéről Maud Vanwalleghem arról számolt be, hogy a szervezet több évtizedes munkája ment veszendőbe az orosz katonai akció és a Krím annektálása miatt.

A rendezvény egyik társszervezője, Tőkés László, egykori királyhágómelléki református püspök magyar újságíróknak úgy fogalmazott: édeskevés az ukrán válsággal összefüggésben kizárólag a nyelvi jogokról értekezni, a problémák ennél mélyebben keresendők.

„Sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni az ukrán válság humanitárius dimenziójának, a szociális kérdések, az általános elszegényedés kisebbségi vetületeinek” – húzta alá a romániai magyar politikus, aki szerint ha a nyelvi kérdés rendeződik is, akkor is távol van még a nemzeti kisebbségek, a többi között a kárpátaljai magyarság megerősödése. A politikus szerint az ukrán válság megoldásának egyik kulcskérdése a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése.

A kárpátaljai magyarságra Tőkés László szerint közvetlen veszély nem leselkedik, de úgy vélte, hogy ez még mindig egy olyan régiója Európának, amely nem stabilizálódott, amelynek identitása vegyes és zavaros, ezért nagyon oda kell figyelni a nemzeti dimenziókra annak érdekében, nehogy „a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntsék”, és az ukrajnai nemzeti kisebbségek nagyhatalmi érdekellentétek áldozataivá váljanak.