Duda: az együttműködés erősíti a kelet- és közép-európai térség biztonságát

A regionális együttműködés különféle formái megerősítik Közép-Európa biztonságát, a térségbeli országok hangja ennek köszönhetően egyre jobban hallható a NATO-ban és az Európai Unióban – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a lengyel parlament két házának együttes ülésén.

A NATO-csatlakozás 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen Duda felidézte: 1999. március 12-én Lengyelország mellett Csehország és Magyarország is az észak-atlanti szövetség tagja lett.

Az ukrajnai háborúra utalva a lengyel elnök aláhúzta: az évforduló a második világháború óta a legnagyobb biztonsági válság idejére esik. Az egész szabad világ előtt álló kihívásnak nevezte a harcoló ukrán nép támogatását.

Kiemelte a térségbeli együttműködés, ezen belül a Bukaresti Kilencek és a Három Tenger Kezdeményezés fontosságát. Mint mondta, mindegyik regionális formátum “rendkívül fontos (…) Lengyelország és az egész térség számára”. Hangsúlyozta a NATO és az Európai Unió egységének szerepét is. Úgy fogalmazott: Ukrajna orosz megtámadásának napján “új valóságban ébredtünk fel”, amely lerombolta a NATO “idejétmúltságáról” szóló mítoszokat.

Ukrajna esetleges NATO-tagságáról elmondta: erről az ukránoknak és az ukrán vezetőknek van joguk dönteni, nem pedig Oroszországnak. “Soha nem egyezünk bele egy új Jaltába” – tette hozzá.

Az Ukrajnával szembeni orosz támadás Duda szerint “a népirtás jegyeit viseli magán”, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzetközi törvényszékek felelősségre vonják az orosz vezetőket.

Duda úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború során “egyenesen a Szovjetunió hagyományát eleveníti fel”. Ronald Reagan néhai amerikai elnököt idézve kijelentette: a “gonosz birodalma” jelenleg “újból megmutatja a legszörnyűbb arcát”.

A nemzetközi közösségnek erőteljesebben kell támogatnia Ukrajna védelmét – szorgalmazta Duda, és a második világháború eseményeire utalva kijelentette: “Kijev és más ukrán városok ne osztozzanak a földig rombolt Varsó sorsában”.

Úgy ítélte meg: igazuk volt Lengyelország és más térségbeli államok képviselőinek, amikor óva intették a nyugati vezetőket az orosz birodalmi törekvések miatt, és figyelmeztették őket, hogy az orosz energiahordozóktól való függőség fegyverként használható fel egy esetleges konfliktusban.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára online közvetített beszédében hangsúlyozta: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázták a katonai jelenlétet.

Aláhúzta: a szövetségesek egységesek. “Védeni fogjuk Lengyelországot, valamint a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott.

“A gonosz már vesztésre áll” – jelentette ki, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök “kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle”. Putyin meg akarja osztani Európát és az Egyesült Államokat, “mi azonban egységesebbek vagyunk, mint bármikor valaha” – folytatta, majd kijelentette: az orosz elnök kőolaj és gáz segítségével “túszul ejtené az európai államokat, ezzel viszont a diverzifikációra ösztönzi őket”.

Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben küzdelem mások szabadságáért. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.

Kijelentette: az ukránok nem maradtak magukra, és megköszönte a lengyelek politikai támogatását, a menekültek befogadását.

Forrás: MTI