Ferenc pápa: A nő teremti meg a harmóniát, ami széppé teszi a világot

Nők nélkül nincs harmónia a világban – jelentette ki a szentatya február 9-én reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.
Férfi és nő nem egyforma, egyik sem feljebb való a másiknál. Ugyanakkor a nő az, és nem a férfi, aki harmóniát visz a világba, és ezáltal megszépíti azt – hangsúlyozta szentbeszédében a pápa.

A liturgiát követve ezekben a napokban a teremtésről olvashatunk, s a mai olvasmány a nő teremtését írja le. Az Úr megteremtette a föld összes állatát, de az ember nem talált magának társat, egyedül volt. Az Úr ekkor kivette egy oldalbordáját, és megteremtette a nőt, akit a férfi saját húsából valónak ismert el. Mielőtt azonban meglátta volna, megálmodta a nőt. Ahhoz, hogy megértsünk egy nőt, meg kell álmodnunk – magyarázta a pápa.

Sokszor, amikor a nőkről beszélünk, funkcionálisan szólunk róluk: a nő erre meg arra kell. A nő azonban olyan kincset hordoz, amely a férfinak nincs: harmóniát visz a teremtett világba. Amikor hiányzik a nő, nincsen harmónia. Azt szoktuk mondani, hogy ez egy erősen férfiközpontú társadalom, nem? Hiányzik a nő. „Igen, persze, a nő arra kell, hogy mosogasson, hogy ezt vagy azt csináljon…” Nem, nem: a nő azért kell, hogy harmóniát hozzon. Nő nélkül nincs harmónia. Nem egyformák, egyik sem feljebb való a másiknál, nem. Csakhogy a férfi önmagában nem hoz harmóniát: a nő igen. Ő az, aki elhozza azt a harmóniát, amely megtanít simogatni, gyöngéden szeretni, és amely a világot széppé teszi.

A pápa homíliájában három témáról beszélt: a férfi magányáról, az álomról és végül férfi és nő közös sorsáról, hogy egy test legyenek. Ezt illusztrálandó a szentatya elmesélt egy történetet. Az egyik audiencia alkalmával, miközben köszöntötte az embereket, megkérdezett egy házaspárt, akik 60. házassági évfordulójukat ünnepelték: melyikük volt türelmesebb? „Erre rám néztek, majd egymásra – soha nem felejtem el azt a tekintetet –, végül visszafordultak hozzám és egyszerre azt válaszolták: »Szerelmesek vagyunk egymásba«. Hatvan év után: ezt jelenti az egy test” – mondta a pápa.

Ezt hozza a nő: a szerelem képességét. Harmóniát a világnak – tette hozzá. Gyakran halljuk: „Szükség van a társadalomban, az adott intézményben, itt egy nőre, hogy ezt meg azt megcsinálja.” Nem, nem és nem: a nő célja nem a funkcionalitás. Igaz, hogy a nőnek meg kell tennie dolgokat, és meg is teszi – mint ahogy mindannyian. A nő célja a harmóniateremtés, és nélküle nincs harmónia a világban. Kihasználni az embereket emberiség elleni bűn, ez igaz. De egy nőt kihasználni még ennél is több: tönkretenni azt a harmóniát, amelyet Isten akart adni a világnak. Pusztítás.

Kihasználni egy nőt nemcsak bűn, hanem a harmónia elpusztítása – ismételte meg Ferenc pápa, majd utalt a napi evangéliumra (Mk 7,24–30), amelyben egy szír-föníciai asszonyról van szó. „Ez Isten nagy ajándéka: nekünk adta a nőt. Az evangéliumban hallottuk, hogy mire képes egy asszony, nem igaz? Bátor volt, ugye? És bátran ment előre. De nem, több ennél, több: a nő harmónia, költészet, szépség. Nélküle a világ nem lenne ilyen szép, nem lenne harmonikus. Szeretem azt gondolni – bár ez szubjektív –, hogy Isten azért teremtette a világot, hogy mindannyiunknak legyen édesanyánk” – zárta homíliáját a pápa.