Keskeny Ernő: „Nem szabad hallgatni arról, hogy a menekültekkel együtt terroristák is érkezhetnek Európába”

Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete az UNIAN-nak elmondta gondolatait az Európában aktuális menekült-problémáról. Arról is kifejtette véleményét, hogy mi várhat Ukrajnára az európai „szíriai ősszel” kapcsolatban, és mely ukrán–magyar kérdések igényelnek mihamarabbi megoldást.

Nagykövet Úr, elsősorban azzal kapcsolatban kérdezném, ami most a hazájában zajlik: a szíriai kérdésről.

Hogy mi történik? Olyan eseményeknek vagyunk szemtanúi, amelyek az Európai Unió megalakulása óta nem látott kihívást jelentenek Európa számára. Ennek oka az a paradoxon, hogy az EU határain belül egy vonzó és sikeres környezet alakult ki, de a szomszédos országokban nem sikerült elérni ugyanazt a fejlődést, sem a jogállamiságot, sem a biztonságot… Komoly fegyveres konfliktusok, politikai radikalizmus és gazdasági elmaradottság jellemzi Észak-Afrika, Közel-Kelet és Kelet-Európa nagy részét. Ennek következménye lett a társadalmi megrázkódtatás és a polgárháborúk. Milliók váltak menekültekké. Ezzel kapcsolatban Magyarország igen összetettnek értékeli a nemzetközi helyzetet, melynek következtében némely muzulmán országban az állampolgárok arra kényszerülnek, hogy tömegesen elhagyják lakóhelyüket. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a migrációs kérdést ott kell megoldani, ahol keletkezett, mégpedig az európai értékeknek megfelelően, az érintett népek érdekeit figyelembe véve.

Milyen módszerrel lehet megoldani a helyzetet?

Egyetlen egy módszer létezik: a szíriai, iraki, líbiai polgárháború megszüntetése, valamint az összes európai uniós tagország erőfeszítéseinek megszilárdítása a menekültkérdésben.

Megosztott-e Magyarország lakossága a kormány lépéseihez való viszonyulás terén?

Kis mértékben. Egyes állampolgárok úgy vélik, hogy a kormány helytelenül oldja meg a menekültekkel kapcsolatos kérdéseket, de a többség egyetért a kormány lépéseivel. Úgy tűnik azonban, hogy az EU-ban még mindig nem tudatosult teljes mértékben a helyzet komolysága. Adataink szerint Európába eddig körülbelül félmillió migráns érkezett, viszont azt is tudjuk, hogy nagyon sok menekült még úton van. Nem csak szíriaiakról van szó, hanem Közel-Kelet, Pakisztán és Afrika lakosairól.

Nem értem, hogyan kerülnek a menekültek Magyarországra. Ha Szerbia irányából érkeznek, akkor Görögországból jöhetnek. Ezek szerint Görögország, mint európai uniós ország nem védi meg sem a saját, sem a schengeni országok határait?

Igen, a legtöbbjük Görögországból érkezik Magyarországra, noha Görögország európai uniós tagállam és a schengeni zónához is hozzátartozik. Görögországnak regisztrálnia kellett volna a menekülteket, elindítani a menedékszerzés lehetőségének folyamatát, információt kellett volna szereznie a jövetelük céljáról, egyszóval, végrehajtani minden ilyen esetben szükséges eljárást. De Görögország ezt nem tette meg, emiatt a migránsok kilencven százaléka Magyarország irányába indult el. Így naponta nyolc-tízezer személy érkezik hazánkba. Egyébként, korábban Szerbia irányából érkeztek, most viszont Horvátország felől közelítik meg hazánkat. Egyelőre ott nincs lezárva a határ, fizikailag egyszerűen lehetetlen egyszerre felépíteni a kerítést.

Mit is jelent ez pontosan?

Magyarország lezárta a szerb–magyar határ közel 180 kilométeres szakaszát. Hogy mit is jelent ez? Lezártuk az úgynevezett zöldhatárt és megállapítottuk azokat a pontokat, ahol fogadhatják a migránsokat, ahol regisztrálhatják őket, valamint megállapíthatják, hogy jogukban áll-e menedéket kérni vagy sem. Ez hatalmas, nehéz és nem egy hálás munka.
Sajnos a média gyakran egyoldalú információt közöl arról, hogy mi történik ezeken a pontokon. Például, mindenhol láthattuk, hogy a magyar rendőrök hogyan használták a vízágyút és a könnygázt, de senki sem mutatta meg, hogy azt megelőzően a menekültek hogyan dobálták meg kövekkel a rendőröket, és hogyan sebesítettek meg néhány személyt. De mindennek ellenére megvédtük a határt. Ez volt a feladatunk, mivel ez nem csak az ország, hanem a schengeni zóna határa is.
Emiatt nagyon kellemetlen számomra az, amikor állandóan kritizálják a magyar kormányt. Még egyszer hangsúlyoznám: Magyarország kizárólagosan a schengeni országok és az EU törvényei szerint járt el a menekültekkel kapcsolatban, védve a közös területet.

Nagykövet Úr, ezek az emberek valószínűleg nem csak a háború elől menekülnek. Erről mi a véleménye?

Értékelésünk szerint részben spontán, részben szervezett emberkereskedelmi hálózatról van szó, és a nagy tömegekből ítélve, népvándorlásról is beszélhetünk.
Magyarország együtt érez mindazokkal, akik jó szándékkal érkeznek hazánkba vallási és kulturális hovatartozásuktól függetlenül. Azonban nem hallgathatunk arról, hogy a migránsokkal együtt terroristák is érkezhetnek Európába. Ennek hatását csak a későbbiekben érezhetjük meg. Némely ország titkosszolgálata már talált a menekültek között olyan személyeket, akik a terroristák listáján szerepelnek.
Ezért most a magyar–horvát határon is kerítést építünk.

Mi a helyzet a magyar–ukrán határon?

Jelenleg az ukrán–magyar határon nincs gond. Információim szerint az idén csak néhányszor fogtak el menekülteket ezen a szakaszon. Egyelőre. Közben meg kell említenem, hogy az ukrán és a magyar határőrök szoros együttműködésben védik a határt.
Azonban semmit sem lehet kizárni, mivel a menekültek folyamatosan újabb utakat keresnek. Egy szervezett akcióról van szó. Ismerjük a migránsok többségének anyagi lehetőségeit. Például, van pénzük drága telefonra. A magyar rendőrök megtámadása is meg volt szervezve, ez világosan látható a videofelvételeken.

A magyar parlament jóváhagyta a hadsereg kivezénylését a határ védelme érdekében. A katonák csak azokat a helyeket őrzik majd, ahol bejönnek a migránsok? Vagy pedig az egész határt, beleértve a magyar–ukrán szakaszát is?

Az Ön által említett intézkedéseket azért rendelték el, mert a rendőrök fizikailag nem tudták megvédeni a határt a Magyarországra tartó menekültek hatalmas mennyisége miatt. A magyar–ukrán határt egyelőre nem védi a hadsereg. Mint ahogyan korábban is említettem: ezen a 137 kilométeres szakaszon rend van.

Nincs szó az ellenőrzések és a vízumrendszer szigorításáról az ukránok számára?

Nem, ellenkezőleg. A nemrégiben Rigában megrendezett keleti partnerségi csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök elsőként ajánlotta fel a vízummentességet Ukrajnával szemben, de nem kapott ebben a kérdésben támogatást.
Jelenleg minden tőlünk telhetőt megteszünk Ukrajnáért és állampolgáraiért. Én személyesen is mindig azt mondom a mi konzuljainknak, hogy segítsenek, ha van rá lehetőség, adják meg a leghosszabb tartózkodásra jogosító vízumot. Mi támogatjuk Ukrajna európai integrációját.

Jelen esetben a magyar rendőrség kérhet-e a turistáktól olyat, amit korábban nem: például az országba való beutazás célját igazoló további okmányokat?

Nem, további intézkedésekről nincs szó. Magyarország továbbra is az EU tagállamainak és a schengeni zóna jogszabályainak megfelelően jár el. A vízumrendszer szabályai szerint rendőreink nem csak a vízumot kérhetik, hanem egyéb dokumentumokat is, melyek igazolják az országba való belépés jogát. Például, meghívót, anyagiak biztosítását, a szállodai szoba lefoglalásáról szóló igazolást stb. Mindezt a törvény is előírja, a vízumkérelmezők viszont gyakran megfeledkeznek ezekről. Megemlíteném, hogy az ukrán–magyar határon minden hasonló kérdést megoldanak, itt rend van. Noha a munkácsi események óta rendőreink valamivel alaposabban végzik az iratok, a csomagok ellenőrzését.

A határátkelőhelyeken való ellenőrzéseket illetően meg kell jegyezni, hogy az ukrán állampolgárok egyre gyakrabban panaszkodnak a hosszú sorok és a hosszú várakozási idő miatt…

Egyetértek azzal, hogy hosszú sorok alakulnak ki. A munkácsi események és a folyamatos csempészési próbálkozások miatt kénytelenek vagyunk valamivel alaposabban ellenőrizni a csomagokat és az iratokat, de erről már beszéltem. Teljesen le szeretnénk zárni a csempészet kérdését és problémáját, hogy megvédjük hazánk gazdasági érdekeit.
Ugyanakkor a magyar kormány a hosszú sorok problémáján is dolgozik. Ezzel kapcsolatban javasolják az újabb határátkelőhelyek létesítését a magyar–ukrán határon. Már készen vannak a projektek, de Kijev pénzhiány miatt egyelőre nem tudja vállalni az ukrán oldal kiépítését.

Ha jól tudom, már készen állnak egy új határátkelőhely megnyitására…

Igen. A Nagyhódos–Nagypalád átkelőhelyet már teljesen felépítették, a hozzá vezető út is készen áll. Ezen kívül a sorok csökkentése érdekében a Csap–Záhony átkelőhelyről az Asztély–Beregsurány átkelőhelyre irányítanánk a forgalom egy részét. De ezt csak abban az esetben tehetjük meg, ha megépítik a Beregszászt megkerülő utat. Magyarország még azt is felajánlotta, hogy a mi Eximbankunk támogatná az útépítést, emellett pedig a Munkácshoz vezető utat is rendbe hozná. Ily módon Magyarországot egy jó minőségű autóút kötné össze Kijevvel. Viszont ehhez szükségünk van Ukrajna állami garanciáira, ezek azonban nincsenek meg. Én már többször találkoztam az infrastrukturális miniszterrel és helyetteseivel, mindent megbeszéltünk, minden pontot átnéztünk, de végül nem történt semmi. Mindezt a háborúval magyarázzák.
Ezért mondjuk azt, hogy békésen kell megoldani a háborús konfliktust, és jelenleg nincs jobb a minszki megállapodásnál. Azt gondolom, mindenki egyetért velem abban, hogy bármilyen béke jobb a háborúnál, ahol naponta halnak meg emberek…

Lehetségesnek tartja-e azt, hogy a magyar–ukrán határon kialakulhat egy közös ellenőrzés? Ez nagyban csökkentené a várakozási időt. Esetleg vannak fejlemények ebben az irányban?

Ezt reálisnak tartom, az új Nagyhódos–Nagypalád és minden tervezett új átkelőhelyen javasoljuk a közös ellenőrzést. Van rá példa is, hiszen Lengyelország és Ukrajna már ilyen módszerrel dolgozik.

Érdekelne, hogy mi a helyzet a más országokban élő magyarok magyar állampolgárságának megszerzésével. Ukrajnában nem egyformán fogadták a rendeletet…

Történelmileg úgy alakult, hogy nagyon sok magyar került külföldre. Nem hagyták el hazájukat, csak a határok változtak meg. Ez körülbelül hárommillió szomszédos országokban élő magyart érint. Magyarországon tízmillió magyar él, határain kívül pedig ötmillióan. Ezért úgy gondoljuk, hogy erkölcsi joguk magyar állampolgárnak lenni. Amint lehetőség nyílt rá, azonnal a jogalkotás szintjén elrendelték az egyszerűsített magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Különösképpen hangsúlyozom, hogy ezek a rendeletek semmiképpen sem irányulnak Ukrajna ellen.
Másrészt, mivel Ukrajna az Európai Unió irányába halad, az EU-ban pedig elfogadott a kettős állampolgárság, nem kizárt, hogy Ukrajna megváltoztatja a kérdéshez való hozzáállását.

Nemrégiben derült ki, hogy közel 124 ezer ukrán állampolgárságú személy adta be kérelmét a magyar állampolgárság megszerzésére, ezeknek fele illegális úton. A magyarországi média adatai szerint Budapest kezdeményezi az állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratok ellenőrzését. Lehet tudni, hogy milyen intézkedésekről van szó?

Valószínűleg vannak olyan emberek, akik bármennyi pénzt képesek áldozni arra, hogy megszerezzék az állampolgárságot. A korrupt tisztviselők pedig készen állnak arra, hogy segítsenek nekik. De ezt nem szabad megengedni. Természetesen mi ellene vagyunk az ilyen próbálkozásoknak. Az ellenőrzéseket az iratok benyújtása közben végzik majd, más intézkedésekről nincs tudomásom. Ugyanakkor az említett arány mindenképpen túlzás.

Korábban Magyarország hangoztatta, hogy létre kellene hozni Kárpátalján a Tisza-melléki járást, mely egyesítené a magyarlakta településeket, ez pedig lehetővé tenné a kisebbségek képviselőinek parlamentbe való bejutását. Érthető, hogy a mostani októberi választásokon a kérdés már nem aktuális, de megmaradt-e lehetőségként a járás létrehozása?

Mint tudjuk, az ukrán parlamentbe magyar párt képviselője is bekerült, és mi nagyon örülünk annak, hogy a magyar kisebbségnek lehetősége van arra, hogy legmagasabb szinten hangot adjon a törekvéseinek és érdekeinek.
Nem vitás, hogy a magyarok nagyon örülnének egy úgynevezett Tisza-melléki járás kialakításának, a képviselőik pedig bekerülnének a parlamentbe. Ez különösen azokban a régiókban fontos, ahol többséget képeznek a magyarok (például, a Beregszászi járás településeinek közel 80 százaléka magyar). Éppen emiatt az ukrajnai magyar pártok a járások ily fajta elosztását kérik. A jelenlegi helyzetből kifolyólag tették közzé szeptember 25-én a magyar államtitkár álláspontját, mely szerint az ukrajnai központi választási bizottság nem vette figyelembe a kisebbségek érdekeit a helyhatósági választások előtt az új választási körzetek kialakításakor.
A mi országunknak azonban a következő a politikája: az emberek maguk döntsék el helyben, hogy mit szeretnének, a magyar kormány pedig segíti őket a kezdeményezésükben a magyar nemzeti kisebbség törvényes képviselői által. Nem Budapesten kell dönteni, hanem a helyi közösség hozza meg döntését, hiszen itt él, itt jobban látja saját szükségleteit.

Az utóbbi másfél-két év ukrajnai eseményei még egy kérdést hoztak előtérbe: a kisebbségek képviselőinek jogi védelmét. Mint tudjuk, Oroszország a Krímben élő oroszok jogainak védelmében vezette be katonáit a félszigetre. Eközben némelyek megpróbáltak nyomást gyakorolni a magyar–ukrán kapcsolatokra is. Ön szerint az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbség jogai védve vannak?

Kárpátalja és Donbász vagy a Krím esetét össze sem lehet hasonlítani! A donbászi és munkácsi helyzet összehasonlítása sem volt helyénvaló. Itt, Kárpátalján már évszázadok óta élnek békésen a különböző nemzetiségek. Mindig is tisztelték egymás jogait és hagyományait. Ilyen jellegű kérdést fel sem szabad tenni!

Nevezze meg azokat a kérdéseket, melyeket Budapest szerint jelenleg az ukrán oldal segítségével kell megoldani…

Egy kis történelmi kitérővel válaszolnék erre a kérdésre. Először is meg kell említeni azt, hogy Magyarország 1991-ben Lengyelország és Kanada után, harmadikként fogadta el Ukrajna függetlenségét. Magyarország elsőként nyitott nagykövetséget Kijevben (addig a főkonzulátus a Szovjetunión belül működött).
Mivel Ukrajna a legnagyobb szomszédunk a FÁK területén, folyamatosan fejlesztjük a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkat. Oroszország után a legnagyobb forgalmat Ukrajnával bonyolítjuk: 2013-ban ez a szám elérte a 4 milliárd dollárt. Mostanában kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg, de reménykedünk, hogy hamarosan véget ér a háború, és akkor ismét fejlődhetnek a kapcsolataink.
Erről nem csak beszélünk, hanem teszünk is érte. Ennek bizonyítéka, hogy nemsokára kereskedőházak nyílnak Ukrajna-szerte: Ivano-Frankivszkban, Dnyipropetrovszkban, Odesszában és természetesen Kijevben is. Magyarország kereskedelmi diplomatákat küldött Ungvárra, Beregszászba és Kijevbe, akiknek az a feladata, hogy fejlesszék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Májusban Magyarország egy üzleti fórumot rendezett Kijevben (ugyanilyet terveznek októberben Dnyipropetrovszkban, tavasszal pedig Odesszában), és képzeljék el, mennyire nagy volt az érdeklődés, ha közel 380 ukrajnai cég vett részt az eseményen. Ez arra utal, hogy Ukrajna nagy érdeklődéssel fordul Magyarország felé, és ez az érdeklődés kölcsönös. De újra csak a háború problémájába ütközünk. Meg kell várni a harcok végét, mert az üzlet akkor fejlődik, ha stabilitás van az országban.
Összegezve elmondanám, hogy az ukrán–magyar kapcsolat az aprólékos és folyamatos munkának az eredménye. Országaink között számos olyan terület van, ahol sikeres az együttműködés, és olyan is van, ahol van még mit fejlődni.
Mivel Magyarországot gyakran vádolják azzal, hogy szoros kapcsolatban van Oroszországgal, ezért hadd szóljak néhány szót erről is. Kizárólagosan pragmatikus kapcsolatban vagyunk. Harmadik gazdasági partnerünkről van szó (energiahordozóink nyolcvan százaléka orosz), de ez az együttműködés soha és semmi esetben nem irányul Ukrajna ellen. Magyarország mindig is támogatta Ukrajnát, és most is sok mindenben segíti. Sajnos Ukrajnában nem mindenki érti ezt. Az az álláspontunk és érdekünk, hogy Ukrajna egységes maradjon, kiállunk szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett.
Vannak természetesen problémák is. Az első és leglényegesebb: Ukrajnának már tizenöt hónapja nincs magyarországi nagykövete. Ukrajna azt állítja, hogy sok országnak nincs ukrajnai nagykövete, de a szomszédos országok közül csak Magyarországon hiányzik az ukrán diplomata.
A másik probléma a politikai látogatásokkal kapcsolatos.
Miniszterelnökünk, külügyminiszterünk és a kormány más képviselői az utóbbi évben ellátogattak Kijevbe, és természetesen Kárpátalján is jártak. Eközben az ukrán kormány képviselői közül az elmúlt másfél év folyamán senki sem jött el Magyarországra. Természetesen, ez aggaszt bennünket, hiszen mi mindig is egy olyan szomszédos ország voltunk, amely támogatta Ukrajnát. Mi már átadtuk a meghívónkat, és reméljük, hogy ősszel Ukrajna külügyminisztere ellátogat Magyarországra.

Kárpátalja.ma