Kissinger: itt az ideje a tárgyalásos békének Ukrajnában

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter ismét az ukrajnai háború tárgyalásos rendezését sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világ veszélyben van, mivel az atomfegyverekkel rendelkező szuperhatalmak egyre közelebb kerülnek a katasztrofális közvetlen konfrontációhoz.

A diplomata „Hogyan kerülhetünk el egy újabb világháborút” címmel írt esszét a The Spectator új számába, amelyben kifejtette, hogy a Nyugat Oroszország szétverésére irányuló törekvése valószínűleg nukleáris káoszt idézne elő.

„Közeleg az idő, hogy a már megvalósult stratégiai változásokra építsünk, és azokat egy új struktúrába integráljuk a tárgyalásos béke elérése felé”

– írta Kissinger.

„A békefolyamathoz Ukrajnát a NATO-hoz kell kapcsolni. A semlegesség alternatívája már nem értelmes” – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország „impotenssé” tételére irányuló további kísérletek egy ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan spirálhoz vezethetnek – olvasható a Zero Hedge cikkében.

Leszögezte, hogy Oroszország „felbomlásával” óriási hatalmi vákuum keletkezne, amelyet a nagyobb hatalmak betöltetnének, és az egész világot érintő új fenyegetések bukkannának fel.

„A versengő társadalmak úgy dönthetnek, hogy vitáikat erőszakkal rendezik. Más országok megpróbálhatnák erőszakkal kiterjeszteni igényeiket. Mindezeket a veszélyeket súlyosbítaná a több ezer nukleáris fegyver jelenléte, amely Oroszországot a világ két legnagyobb atomhatalmának egyikévé teszi”

– fejtette ki.

A 99 éves államférfi tavaly sokakat feldühített, amikor azt merte javasolni, hogy Ukrajna ismerje el a Krímet Oroszország alá tartozó területnek, cserébe pedig az orosz erők vonuljanak vissza a február 24-i invázió előtti vonalaikra.

Korábban azt mondta, hogy „nem volt bölcs amerikai politika Ukrajnát megpróbálni felvenni a NATO-ba.” Kissinger legújabb javaslata máris hasonlóan heves visszatetszést vált ki – annak ellenére, hogy egyértelműen kifejezte támogatását Ukrajna militarizálása mellett.

Az új Kissinger írás legvitatottabb sorai minden bizonnyal azok a részek, amelyekben „nemzetközileg felügyelt népszavazásokat” javasol az önrendelkezésről az Oroszország által megszállt, és még most is heves harcok tárgyát képező keleti területeken.

Kissinger ezután hangsúlyozza: „A békefolyamat célja kettős lenne: Ukrajna szabadságának megerősítése és egy új nemzetközi struktúra meghatározása, különösen Közép- és Kelet-Európa számára. Végül Oroszországnak helyet kell találnia egy ilyen rendben.”

Kritikusai és maga Ukrajna is biztosan elutasítja a Kissinger-tervet, tekintve, hogy felvetette a népszavazás lehetőségét azokon a vitatott területeken, „amelyek az évszázadok során többször is gazdát cseréltek” (különösen a Donbasz). Ez már el is kezdődött, egyesek egyenesen „téveszmének” minősítették a béketervét.

Kétségtelen, hogy a közeljövőben is lesznek olyan vélemények, hogy Kissinger „Kreml-párti” lett.

A nukleáris katasztrófa fenyegetése kapcsán pedig az egykori külügyminiszter megjegyezte: „Oroszország katonai kudarcai nem szüntették meg globális nukleáris hatókörét, amely lehetővé teszi számára, hogy Ukrajnában eszkalációval fenyegetőzzön.”

Forrás: hirado.hu