KMKSZ tervei Beregszász és térsége fejlesztésével kapcsolatban

Szerző: | 2020.10.01., 14:21 | Nézőpont

Élhető jelen, reményteli jövő, biztató kilátások – gondolom sok kárpátaljai család mindennapjait meghatározó fogalmak és kérdések ezek. Elérhető-e ez a közeli jövőben és milyen feladatokat kell megtenni ahhoz, hogy javuljon Beregszász és térsége társadalmi-gazdasági helyzete… Többek között erről kérdeztük dr. Orosz Ildikó megyei képviselőt a KMKSZ frakció eredményeiről, valamint jelenlegi és távlati terveiről.

Először is tisztázzuk, miért pont Beregszász és mit takar a „térsége” kifejezés?

‒ Beregszász, amely Bereg vármegye központja volt, a mai napig egy 30-50 km-es sugarú körben elhelyezkedő, főleg magyar többségű falvak központja. Éppen ezért Beregszászra úgy kell tekintenünk, mintha nem egy 25-30 ezres városkára, hanem a vonzáskörzetével együtt működő és a vonzáskörzetével együtt működőképes 80-90 ezres lélekszámú településre. Fordítva is igaz: a vonzáskörzetéhez tartozó települések egyike sem tudja és tudta a múltban fenntartani magát a város nélkül. Ennek oka a földhiány és a falvak gazdasági fejletlensége volt.

A városfejlesztés tervezésénél ezért erre az emelt lélekszámú lakosságra és munkaerőpiacra kell gondolni. Beregszászra egy olyan városként kell tekinteni, melynek napjainkban esetleg nem is a Beregszászi járáshoz tartozó települések lakosai alkotják potenciális munkaerőpiacát, kulturális és kereskedelmi fogyasztását. Ez azért is fontos, mert kialakulhatna egy magyar többségű központ és a várost sem veszítenénk el a magyarság szempontjából, amennyiben a magyarok számára vonzó és magyarul is élhetővé válna.

Ez azt jelenti, hogy nem csupán a Beregszászi kistérségre, vagy tágabb értelemben a jelenlegi formájában megszűnő járásra kell gondolni, hanem több települést is érthetünk a térség alatt?

‒ Igen, egy tágabb értelemben vett beregszászi térség egy győztes-győztes stratégia lehet. Jó fejlesztési tervvel a város vonzáskörzetébe lehetne integrálni több korábbi nagyszőlősi járási települést, melyek ezzel megerősödhetnének identitásukban.

Térjünk rá konkrétan, hogy mit is értünk Beregszász és térsége fejlesztése alatt?

‒ Amikor Beregszász fejlesztését tervezzük, akkor e tágabb környezetre kell fókuszálni, erre a lélekszámra kell tervezni a képzési, kulturális, infrastrukturális, gazdasági és munkaerő-piaci beruházásokat, az orvosi és szociális ellátórendszert.

Ezt a térséget kellene bekapcsolni az európai határmenti gazdaságba. Ennek egyik alapja az M3-as út kiépítése a határ mindkét oldalán, de már az is sokat segítene a térségen, ha a határig elkészül a magyar oldalon, mert közelebb kerülünk az EU-s gazdasághoz. Fontos lenne a meglévő határátkelők (Kaszony-Barabás, Harangláb-Lónya) 24 órás üzemeltetése és új határátkelők nyitása azokon a helyeken, ahol régen is voltak műutak csak a szovjet rendszerben megszüntették azokat (pl. Szalókáról Lónya, Szentmárton vagy Eperjeske irányába, Váriból vagy Badalóból Tarpa irányába, stb.)

A fejlesztési koncepció több tényezős, több lábon állva tudjuk sikerre vinni a gazdaságot, társadalmi-kulturális életet, az infrastruktúrát és ami a legfontosabb, az itt élők – legyenek magyarok, ukránok, egyéb nemzetiségűek – egy élhető, vonzó vidéknek képzeljék el ezt a térséget, ahol érdemes élni, gyermekeket felnevelni és jövőt tervezni.

A fejlesztési terv lábai a következő elemekből állnak: utak és egyéb infrastrukturális fejlesztés; gazdasági és társadalmi fejlesztés; kulturális élettér javítása; oktatási és egészségügyi fejlesztés.

Lehetne ezekről a fejlesztési elképzelésekről néhány mondatban beszámolni?

‒ Nem egyszerű vállalkozás, mert több tanulmány íródott a témában, többek között a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Intézete is kutatta ezt a témát, melyet – többek között –  Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettesével, valamint Brenzovics László, a KMKSZ elnökével, Babják Zoltán polgármesterrel, Orosz Géza polgármester helyettessel, Sin József és Petruska István járási vezetőkkel, Biró Erzsébet akkori megyei főorvossal, Males Iván doktorral, a városi kórház főorvosával, Babják Edittel, az oktatási főosztály vezetőjével tanácskozva dolgoztunk ki még 2017-ben. E fejlesztési koncepció több eleme már megvalósult, s természetesen vannak olyan dolgok, amiket az elkövetkezendő ciklusban kell elérnünk. Ehhez politikai befolyás, helyi források, valamint Európai Uniós és magyarországi pályázatok és támogatások együttes megléte szükséges. Ezért fontos, hogy az októberi helyhatósági választásokon minél jobb eredményt érjen el a KMKSZ listája, hogy ezt a tervet minél nagyobb arányban tudjuk megvalósítani minden térségben élő ember javára.

Kezdjük az infrastruktúrával. Ez lehet az egyik legnehezebb vállalkozás, mivel igen jelentős költséget emészt fel az utak és egyéb épített környezet rekonstrukciója, új beruházások elindítása…

‒ Igen, az infrastruktúra kemény dió, de nem „feltörhetetlen”. Viszont igen fontos pillére a helyi lakosság megmaradásának és fejlődésének. Kezdjük az utakkal. A kapcsolattartás kihatással van az élet minden területére: a művelődésre, az egészségügyre, az oktatásra, azon belül az iskolaválasztásra, és így a kapcsolati hálójukra, a gazdaságra (mert a munkalehetőség szempontjából a közlekedés meghatározó), a kereskedelemre, a kultúrára, szórakozásra (mert azt választják, ami elérhető), hiszen mindenki most szeretne élni, nem a jövőben, vagy egy virtuális világban. Ezért a magyar élet szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindegyik magyar falu össze legyen kötve a legközelebbi szomszédos magyar településsel járható mű-úttal. Ez beindíthatná a gazdaságot, kitágulna a város munkaerőpiaca, a kereskedelem felvevőpiaca, generáló hatással lenne a szolgáltatásokra. Például, azonnal több fuvarozási vállalatot lehetne alapítani, melyek menetrendszerinti járatokat indíthatnának a falvak között Beregszász irányába. Ez segítené a kistermelőket, hogy a megtermelt árú eljusson a beregszászi piacra, ami a városba új pezsgést hozhatna. A fiatalok orientációja is ebbe az irányba módosulhatna, mert elérhetővé válna a magyar képzési és szórakozási kínálat. Az úthálózat építése új munkalehetőséget biztosíthatna, akár új vállalat/vállalatok megjelenését is, főleg aszfaltgyárét és útkarbantartókét. Az úthálózat javítása szempontjából nem a főútvonalakat kellene megcéloznunk, mert az vagy az országos, vagy a megyei közlekedés szempontjából megjavítják, hiszen a szélesebb kört érint. A kis településekre kellene fókuszálni, egyébként is ezek jelentik a magyar jövőt és a város magyar utánpótlását.

Mi a helyzet a gazdaság élénkítésével, ami helyi munkahelyeket biztosít és szintén segíti a megmaradást?

‒ Az Egán Ede terv gyakorlati megvalósítását biztosította az Egán Ede program, ami 2016-tól folyamatosan fejlesztési forrásokat biztosít kárpátaljai vállalkozásoknak. Ennek a programnak három csapásiránya van: mezőgazdaság, turizmus és egyéb vállalkozói szféra. A térségre történelmileg igaz az a megállapítás, hogy a nehézipar távol volt, s így van ez ma is, ezért főleg az élelmiszer feldolgozás, textilipar, kézműves ipar területén van kibontakozási lehetőség. Számos üzemképes konzervgyár van Beregszász környékén, ami befektetőkre vár. Ezt a potenciált kiegészíthetné, ha Beregszász mellett, Dédánál – ahol tervek szerint az M3-as átjön – egy ipari parkot kiépítenének, ahol magyarországi cégek jelenhetnének meg. Összekapcsolva a mezőgazdasági adottságokkal, az ország jelentős felvevő piacának lehetőségével elmondható, hogy amennyiben növekszik az ágazat tőkeellátottsága, valamint erősödik a szakképzés, akkor jelentősebb és mérhetőbb gazdasági fejlődést indukálhat az ágazat.

Kárpátalja határmenti térségében a legdinamikusabb ágazat napjainkban a turisztika és a hozzá kapcsolódó szolgáltató és termelési kör bővülése. Az ország politikai-gazdasági helyzetének stabilizálódásával további kibontakozás várható. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt években több jelentős beruházás valósult meg, valamint bővült a magyar lakta térségen belül a vendéglátói szolgáltatást végzők, valamint szálláshelyet kínálók száma.  Ezek a támogatások a mai statisztikákban még nem láthatóak, viszont előre mutató hatásuk várható.

A turizmus az az ágazat, ami egyszere kapcsolható a mezőgazdasághoz, kézműves iparhoz és a helyi kulturális értékekhez is. Az utóbbi kapcsán milyen fejlesztési elképzelés bontakozott ki?

Röviden: a beregszászi multifunkcionális közösségi központ létrehozása. Hogy mit is értünk ez alatt? Szijjártó Péter miniszter úr jelenlétében adtuk át a beregardói Perényi-kastélyt. Az épület elhelyezkedésének sajátosságai és történelmi jelentősége, szerepe és a patinás épület körül található park tökéletes helyszín egy városi/ regionális jelentőségű kulturális központ kialakítására. Az ilyen jellegű központoknak a közösségépítés, a közösségmegtartás, a közösségápolás a legfontosabb célja. A házat élő közösségi otthonná kívánjuk alakítani a város/térség számára. Ilyen lesz remélhetőleg a Fedák Sári Kulturális Központ, ami hamarosan elkészül.

Távlati tervek között szerepel még egy skanzen kialakítása Bereg-vidéken, borturizmus és termálturizmus fejlesztése a városban, Borzsa-völgyi kisvasút múzeum létrehozása, a csomai honfoglalási emlékpark funkcióbővítése, beregszászi állatpark kialakítása. 

Önhöz talán legközelebb álló téma az oktatáspolitika. Ezen a területen melyek a fejlesztési elképzelések?

‒ Valóban, s erről nagyon sokat tudnék mondani a téma nagysága miatt, ezért csak a lényeges dolgokat emelem ki.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az Egán Ede terv alapján kidolgozta a tervhez illeszkedő szakképzési koncepcióját, mely hálózatszerűen Kárpátalja régióiban szeretne a helyi igényeknek illeszkedő szakképesítést nyújtani a fiataloknak. 

A gazdasági-politikai bizonytalanság, a folyamatos veszélyérzet, a férfilakosság katonai besorozása egyre több fiatalt arra ösztönöz, hogy elhagyja a vidéket és külföldön keressen munkát, elsősorban Magyarországon. A Beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézet, mint központi egység mellet középtávon célszerű létrehozni szakképzési bázisokat, Beregszászban, Ung, Ugocsa és Máramaros megyékben is. A terveink szerint Beregszászban szolgáltatási, turisztikai, Nagydobronyban mezőgazdasági szakirányú képzéseket indítanánk és részben indítottunk, Tiszapéterfalván főleg olyan szakokat, ami a szolgáltatásokban szükséges szakmák elsajátítását biztosítaná, a Felső Tisza-vidéken főleg az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és fafeldolgozás, építkezéshez szükséges szakmák központja lenne. Első ütemben magyarországi határmenti szakközépiskolákkal együttműködve indítottunk már el érettségi utáni képzéseket felnőttképzés formájában. A hallgatók a magyarországi intézményben is tanulnak, de a főiskolához kötődnének, mint Ukrajnában az ukrán állam által nem akkreditált felnőttképzési program résztvevői, ami törvényes jogviszonyt jelent. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jó minőségű szakmai képzésben részesüljenek, de nem szakadnak el teljesen szülőföldjüktől. A képzés egy része itthon valósulhatna meg, és ha az anyaintézmény Kárpátalján talál alkalmas gyakorló terepet, úgy a gyakorlatok egy része is szülőföldjükön történne. A többi képzési hely nem a városban lenne, hanem, ahogy már megvalósult Nagydobronyban, valamint folyamatban van Péterfalván. Ez már a tágan értelmezett Beregszász központú térség koncepció része.

Fontos a gazdaság-, az oktatás-, az infrastruktúrafejlesztés, de sok fiatal családtól azt lehet hallani, hogy a bizonytalan egészségügyi ellátórendszer oka folytán döntenek úgy, hogy elhagyják szülőföldjüket. Mit lehetne tenni a jövőben, hogy ez a terület is fejlődjön?

‒ Egészségügyi rendszer alapja, hogy korszerű, jó szakemberekkel ellátott kórházzal kell rendelkezni. Ez nem egy rövidtávú feladat, de mindenképp el kell kezdeni azzal, hogy a beregszászi kórházat megmentjük. A megmentésre több koncepció létezik. Az általunk preferált elképzelés szerint célszerű lenne befejezni a félben maradt kórházi szárnyat, amit egyébként szintén magyarországi támogatással építettek magyarországi tervek és szakemberek bevonásával, de az állam vállalta hozzájárulás hiányában immár harminc éve befejezetlenül áll.  Tehát felújítani a másik felét, és akár állami, akár magánintézményként üzemeltetni. Úgy tűnik a koncepciónk ezen pontját elfogadta a legfelsőbb vezetés is, mert a napokban tett ígéretet az ukrán államfő, hogy befejezik az épületet, igaz ismét kérnek majd magyarországi támogatást ehhez, amit Szijjártó Péter meg is ígért kárpátaljai látogatása során. Amennyiben elkészül az új szárny, a cseh korszakban épített épületbe át lehetne helyezni az egészségügyi szakközépiskolát, amely most az egykori Bereg vármegyeházában működik. Az áthelyezéssel közel kerülne egymáshoz az oktató intézmény és a gyakorlókórház. A kórházat akár oktató kórházzá is minősíthetnék és központja lehetne a magyar háziorvosi hálózatnak a kárpátaljai magyar orvosok átképzésének, képzésének. A megyeháza visszakaphatná a funkcióját és méltó helyet biztosítana a városi és a járási hivatalok számára. A jelenlegi járási központ, ami a volt megyeházával szemben a Vérke másik partján helyezkedik el, egy „kormányablakként” működhetne, amely otthont biztosítana különböző állami hivataloknak (adóhatóság, gázközmű irodája, villanyszolgáltatás irodája, útlevélosztály, oktatási osztály stb.) melyek most a város különböző pontjain egymástól több kilométeres távolságra vannak.

Mindezen célok megvalósításához részben Beregszász központnak a politikai akaratára van szükség, mely függ a választási eredményektől. Hogy áll a KMKSZ ehhez a kérdéshez?

‒ Beregszász megyei jogú város regnáló polgármestere Babják Zoltán, akivel az eltelt ciklusban együtt tudtunk működni. Pozitív hozzáállásával sok projekt megvalósulhatott, akit a KMKSZ most is támogat. Az együttműködés megfelelő és úgy gondoljuk, hogy a polgármesteren nem fog múlni a fejlesztési koncepciónk megvalósulása.

Továbbiakban kitartás, kellő elszántság, és főleg az szükséges, hogy a választók ismét bizalmat szavazzanak azoknak, akik eddig is a közügyért dolgoztak a különböző szintű testületekben, mint a KMKSZ képviselők tették. Ne feledjék: mi itthon vagyunk ezen a vidéken és ahogy a költőnő írta versében „itt van jussunk borban és búzában”, de ezt meg kell értetni másokkal is és ezért ki kell állni minden szinten, hogy elismerjék, amihez hiteles emberek kellenek. Az erős hit segít, és akkor az ember nem fog félni sem zsarolástól sem fenyegetésektől, ellenállhat a választási megvesztegetéseknek, és a Jóisten segedelmével sikerülhet elérni a terveinket, ahogy az eltelt 5 évben sikerült megvalósítani azt a KMKSZ frakciónak.

Pataki Gábor, közgazdász, Rákóczi-főiskola oktatója

Pin It on Pinterest

Share This