Lukasenka: a népszavazás után a Krím jog szerint is orosz lett
Mint korábban írtuk, a fehérorosz államfő Krímen tesz látogatást.
„Tudtuk, hogy a Krím de facto orosz volt. A népszavazás után a Krím jog szerint is orosz lett”
– hangoztatta a fehérorosz elnök az interjúban.
A hivatalos látogatás időpontjáról Lukasenka nem beszélt, mondván, hogy a Kreml döntésére vár.
Lukasenka 2021 júniusában jelentette be, hogy Moszkva és Minszk a Krímbe tartó légijáratok bevezetésén dolgozik. A bejelentés azután hangzott el, hogy Ukrajna lezárta légterét a fehérorosz repülőgépek előtt, miután május 23-án a fehérorosz hatóságok eltérítették a Ryanair légitársaság Athén-Vilnius járatát, amelyen Raman Prataszevics ellenzéki újságíró utazott.
Az interjúban a fehérorosz elnök azt is közölte, hogy atomfegyvereket fog kérni Vlagyimir Putyintól, amennyiben a NATO ilyen fegyverrendszereket vonultat fel a szomszédos Lengyelország területén. Készek vagyunk visszatelepíteni Fehéroroszország területére az atomfegyvereket – mondta Lukasenka Jan Stoltenberg NATO-főtitkárnak az atomfegyverek észak-atlanti szövetségen belüli megosztásával kapcsolatos, november 19-i kijelentésére reagálva.
A fehérorosz elnök kijelentette, hogy országa megpróbálja az év végéig megoldani a lengyel határon kialakult migránsválságot. Mint mondta, erről Angela Merkel német ügyvezető kancellárral is beszélt, aki kérte tőle a probléma megoldását és a bevándorlók hazatelepítését. Lukasenka korábban azt is közölte, hogy egyeztetett Merkellel a migránsválság európai szintű megtárgyalásáról, ezt az állítását azonban Berlin cáfolta. A fehérorosz elnök a keddi interjúban közölte, hogy felkérik a közép-keleti országok vízummal érkezett, szállodákban tartózkodó állampolgárait, hogy térjenek haza. Mint mondta, eddig mintegy ezren utaztak vissza a hazájukba.
A fehérorosz-lengyel határon több ezer bevándorló táborozik abban a reményben, hogy átjut az Európai Unió területére. Az EU azzal vádolja Lukasenka rendszerét, hogy szervezetten irányította a migránsokat az Unió határára, megtorlásként a tavalyi választások utáni tiltakozások elfojtása miatt elrendelt nyugati szankciókra. Lukasenka ezt tagadja.
Forrás: MTI