„Más szovjet utódállamok, de akár Lengyelország is orosz agresszió célpontjává válhat”

Lengyelországot is érheti orosz támadás, „amennyiben az Ukrajnában folytatott háború Oroszország könnyű katonai sikerének, győzelemnek bizonyul”, de elsősorban a balti államokban, Moldovában, Grúziában, Azerbajdzsánban jelenhetnek meg a következő fegyveres konfliktus gyújtópontjai – vélekedett Zbigniew Brzezinski lengyel származású amerikai politológus a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilapban szerdán megjelent interjúban.

Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori biztonságpolitikai tanácsadója az ukrajnai helyzetről szólva elmondta: Oroszország jelenleg „expanzív politikát folytat”, ezért „bármilyen forgatókönyv megvalósulhat”. Brzezinski ezzel kapcsolatban „igenis megalapozottnak és érthetőnek” minősítette azokat az aggodalmakat, amelyeket elsősorban a balti államok politikusai fogalmaztak meg egy esetleges orosz támadással kapcsolatban.

A szakértő szerint jogosak a hasonló lengyel aggodalmak is. Mint mondta, nem venné félvállról azt, hogy a Krím elcsatolásának első évfordulóján megtartott moszkvai ünnepségeken a tömeg azt is kiabálta, hogy „most Finnország, majd Lengyelország következik”. Megdöbbentőnek minősítette, hogy az ilyen jelszavakat Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében skandálták. „Nem mondom, hogy ő ihlette ezeket, de ő volt az, aki az erre serkentő légkört megteremtette” – mondta Brzezinski.

Kifejtette azt is, hogy egyes orosz katonai vezetők „valószínűleg már szkeptikusak … esetleges további agresszív lépések” célszerűségét illetően, mert „tudatában vannak annak, hogy különösen Lengyelország megtámadása a Nyugattal, a NATO-val, az Egyesült Államokkal való abszolút konfrontációt jelentené”. Ugyanakkor Brezinski – rámutatva „a Putyin által megválasztott út következményeire” – kifejtette: fennáll a kockázata annak, hogy az orosz támadás „nem ér véget Ukrajnával”.

Brzezinski hangsúlyozta: az orosz támadás esetében Lengyelországnak elsősorban önmagára kell számítania, hogy „minél hosszabb ideig egyedül védekezhessen”, ezért szerinte korszerűsíteni, erősíteni kell a lengyel hadsereget. A szakértő hozzátette, hogy a NATO-ban érvényes eljárások, a konszenzus ott kötelező elve miatt (amely lehetővé teszi, hogy például az „oroszbarát” Görögország egyedül vétót emeljen) az észak-atlanti szövetség késéssel reagálhatna.

Zbigniew Brzezinski úgy vélte: „a fekete forgatókönyv” esetében az Egyesült Államok „megtalálja a módját”, hogy akár kétoldalú segítséget is nyújtson Lengyelországnak. Szerinte az európai szövetségesek – itt a szakértő az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Litvániát sorolta fel – katonai támogatására is számítani lehet.

Brzezinski úgy fogalmazott, hogy Európára nézve Oroszország nagyobb veszélyt jelent, mint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet, mivel az utóbbi nem rendelkezik szervezett állami struktúrákkal. „Alapvető különbség van a muzulmán szélsőségesek egyenként végrehajtott támadásai és egy nukleáris erővel rendelkező ország között” – szögezte le a politológus.