Moszkva az új magyar alkotmányt kritizálja
Növekvő romaellenességet lát az orosz külügyminisztérium.
Az orosz külügyminisztérium közzétette „Az emberi jogok helyzetéről a világ néhány országában” című jelentését, mely Magyarország kapcsán is megjegyzéseket fogalmaz meg. A 90 oldalas dokumentum a világ és az EU több országával is foglalkozik, az Unión belül elsősorban a balti jogtiprásokat emeli ki.
A dokumentum szerint Magyarország számára problémát jelent az egyre növekvő (a hivatalos adatok szerint 200 ezres, független elemzők szerint 1 milliós körüli) cigány népesség helyzete, és a növekvő cigányellenesség.
A jelentés hivatkozik a romák elleni támadások következtében kialakult félelemre és kitér az ENSZ szakbizottságának jelentésére, mely a romák diszkriminációjáról számol be. Ezzel összefüggésben a külügy kritizálja a magyar igazságszolgáltatást, mely nem kellően ítéli el a kisebbségek elleni támadásokat, gyűlöletkeltést vagy éppen a kisebbségek jogainak védelmében született törvényeket a kisebbségek ellen használják fel.
Az orosz külügy részletesen taglalja az új médiatörvényt, melyet a szólásszabadság korlátozásaként értékel.
A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon kísérlet történik a történelem, s különösen a második világháború eseményeinek átértelmezésére. A dokumentum hivatkozik a Fidesz azon törekvésére, hogy büntetőjogi eljárás alá vonja az 1956 utáni megtorlás irányítóit és a Kádár-rendszer funkcionáriusait. Idézik Lázár Jánost, aki szerint az új alkotmány teremti meg az alapot erre a lépésre, amely szerint Magyarország 1944 és 1990 között idegen megszállás alatt álló ország volt.
Ezek a lépések az orosz diplomácia szerint a Horthy-rendszer („amely belerángatta Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba a hitlerista Németország oldalán”) és a „magyar fasiszták bűntetteinek” rehabilitációját szolgálják.