NATO-főtitkár: nem könnyű, de rendkívül fontos a párbeszéd Oroszországgal

Három hónap után ismét összeült a NATO-Oroszország Tanács csütörtökön Brüsszelben, a felek elsősorban az ukrajnai és az afganisztáni helyzetről egyeztettek – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára, kiemelve, hogy nem könnyű, de rendkívül fontos a párbeszéd Moszkvával.

A főtitkár az ülést lezáró sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy „őszintén és nyíltan” tárgyaltak számos fontos kérdésről.
Elmondta, hogy az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat ezúttal sem sikerült közelíteni, továbbra is alapvető nézeteltérések vannak az ügyben a két oldal között. Kiemelte, hogy a NATO és Oroszország közötti feszültségnek ez a konfliktus az elsődleges oka, amely „komoly kihatással van az euroatlanti térség biztonságára és stabilitására”.

Stoltenberg kulcsfontosságúnak nevezte a törékeny kelet-ukrajnai biztonsági helyzet javítását és a minszki megállapodások teljes körű végrehajtását.

A katonai szervezet vezetője tudatta: az ülésen az afganisztáni helyzetről is őszinte megbeszélést folytattak.
Mint mondta, a felek helyzetértékelése „lényegesen eltérő”, a béke és a biztonság garantálása viszont közös érdek a dél-ázsiai országban, amihez fontos az afgán egységkormány támogatása.

A tanácskozás harmadik témája a katonai tevékenységek átláthatósága és kockázatcsökkentése volt. Ezen napirendi pont keretében a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az utóbbi időben megtartott hadgyakorlataikról.

Idén harmadjára és tavaly is háromszor ült össze a bizalomépítés jegyében 2002-ben létrehozott tanács, amely Oroszország 2014-es ukrajnai beavatkozása után egy ideig nem ülésezett. A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félszigetet illegálisan csatolta el Ukrajnától, valamint hogy Oroszország szakadár erőket támogat Kelet-Ukrajnában.

Miközben a Nyugat és Oroszország továbbra is szemben állnak egymással Ukrajnát és több más kérdést illetően, az ismételt találkozók egyes szakemberek szerint azt jelenthetik, hogy a felek hajlandóságot mutatnak a viszony javítására.