NATO-főtitkár: Oroszország nem tett lépéseket, hogy betartsa a nukleáris fegyverekről szóló szerződést

Ez idáig nem látható semmilyen valódi előrelépés Oroszország részéről az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezménynek való megfelelés irányába, és a mostani találkozó során Oroszország nem mutatott hajlandóságot arra, hogy változtasson pozícióján – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben pénteken, a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén.

Elmondta, a megbeszélésen nem sikerült feloldani a feszültséget, amelyet az okoz, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja az érintett szerződés rendelkezéseit.

A szerződés komoly veszélyben van, mert Oroszország nem mutatott hajlandóságot semmiféle kompromisszumra – mondta a főtitkár.

Aláhúzta, a legfőbb problémát az jelenti, hogy orosz rakéták vannak Európában. A szövetség minden tagja egyetért abban, hogy az orosz rakétarendszer sérti a megállapodást, valamint abban, hogy a szerződés betartása döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából. Ezért ismételten arra szólították fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződés teljes körű és ellenőrizhető betartásához – mondta.

Stoltenberg tájékoztatása szerint, az INF-szerződés betartásának megvitatása mellett az Ukrajna körüli helyzetről, valamint a térségben kifejtett orosz katonai tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekről is tárgyaltak pénteken Oroszország és a NATO-tagországok nagykövetei.

Mint közölte, a NATO továbbra is törvénytelennek tekinti és elítéli a Krím 2014-es bekebelezését.

A szövetség tagjai ismételten egyértelművé tették, hogy támogatják Ukrajna önállóságát és kiállnak területi egysége mellett. Valamint arra szólították fel Oroszországot, hogy engedje szabadon mind a 24 elfogott ukrán haditengerészt, valamint a nemzetközi joggal összhangban állítsa vissza és biztosítsa a hajók szabad áthaladásának lehetőségét a Kercsi-szoroson az Azovi-tenger felé.

A katonai szövetség továbbra is fontosnak tartja, hogy pontos tájékoztatást adjon Moszkvának tevékenységéről, valamint a párbeszéd fenntartását Oroszországgal a nyugtalanságot okozó fejlemények kezelése, a kiszámíthatóság növelése és a kockázatok csökkentése érdekében. A NATO nem akar újabb hidegháborút, semmiféle újabb fegyverkezési versenyt – tette hozzá a főtitkár.

Közel kétéves szünet után pénteken kilencedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust 2014 júniusában az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisától újították fel a párbeszédet.

A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába, és bizalmat teremtsenek a két fél között.