nyelvi jogaink es lehetosegeink

Nyelvi jogaink: önkormányzatok rendeletei, határozatai

Ahol a magyar nyelv regionális nyelvi státussal bír (azaz ahol a magyar ajkú lakosság arány eléri a 10%-ot), a helyi önkormányzatok (tanácsok) határozatait, dokumentumait államnyelven vagy magyar nyelven fogadják el, majd ukránul és magyarul is kötelezően közzé kell tenniük.

Mivel a magyar nyelv Kárpátalján, illetve a Beregszászi, Munkácsi, Nagyszőlősi és Ungvári járásban regionális vagy hivatalos nyelvi státussal bír, a megyei és járási tanácsok és állami adminisztrációk hivatalos határozatait, rendeleteit nem csupán az államnyelven, hanem magyarul is publikálni kell. A Técsői és a Rahói járásban pedig az ukrán mellett románul is meg kell jelentetni ezeket a dokumentumokat, hiszen az említett két járás területén a román anyanyelvűek aránya eléri a 10%-ot. Ám például az Ilosvai, az Ökörmezői vagy a Nagybereznai járási hatóságokat senki és semmi sem kötelezi arra, hogy az ukrán mellett más nyelven is kihirdessék hivatalos határozataikat. Ugyanez a helyzet a települési önkormányzatok szintjén is: ahol egy vagy több nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya legalább 10%, az államnyelv mellett eze(ke)n a nyelve(ke)n is publikálni a testület hivatalos határozatait. Ahol azonban nem regionális nyelv a magyar, csak arra kötelezi a törvény a helyi tanácsokat, hogy ukrán nyelven publikálják anyagaikat. Lényeges azonban, hogy ott is hozhat az önkormányzat határozatot arról, hogy kisebbségi nyelven is nyilvánossá teszi rendeleteit, határozatait, ahol egyetlen nyelv sem regionális státusú; erre azonban, mint említettük, nincs törvényi kötelezettsége, csupán lehetősége a nyelvtörvény, illetve a helyi önkormányzatokról hozott jogszabály 26. cikk 1. részének 50. pontja alapján. Eszerint tehát akár Ungvár és Munkács város képviselőtestülete is elfogadhat olyan döntést, hogy magyarul is kihirdeti hivatalos határozatait, annak ellenére, hogy a magyar anyanyelvűek aránya egyik városban sem éri el a lakosság 10%-át. Ismét felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol a jogszabály által felsorolt 18 nyelv közül egy vagy több anyanyelvi beszélőinek aránya legalább 10%, az önkormányzat mérlegelheti, hogy csak ukrán nyelven fogadja el határozatait, vagy a regionális nyelve(ke)n is. Nincs azonban döntési helyzetben a téren, hogy milyen nyelveken hirdeti döntéseit: a törvény egyértelműen előírja, hogy az államnyelv mellett a regionális nyelve(ke)n is publikálni kell a határozatokat. Így, példának okáért, Kárpátalján a megyei tanács törvénysértést követ el, ha nem alkalmazza a nyelvtörvénynek ezt az előírását.

Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)