Orbán Viktor: Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európa felé irányuló migrációt

Törökország stratégiai partnere Magyarországnak a biztonság és a migráció kérdésében is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta: a magyar külpolitikai gondolkodás abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt.

Így a budapesti megbeszélésen is áttekintették az ezzel összefüggő kérdéseket, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel – közölte a kormányfő. Hozzátette: ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind itt lennének, Magyarország déli határának környékén.

A migrációval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország képes megvédeni határait, így akármerre is indulnak a migránsok, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem. A fizikai határvédelmi rendszer képes megvédeni a magyarokat az illegális migrációtól – közölte.

Azt is mondta: a cél az, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, azok hazamehessenek, mert nem a bajt kell idehozni, Európába, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.

Arról biztosította a török elnököt, hogy Magyarország súlyának megfelelően kész részt venni újjáépítési programokban Törökország szomszédságában, a biztonsági zónában.

Megismételte azt a nézetét, amely szerint Magyarország egy három nagyváros – Isztambul, Moszkva és Berlin – által kijelöltetett földrajzi térben található. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: néhány napja Budapesten járt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Heiko Maas német külügyminiszter, most pedig a török elnök. „Ez pontosan az a külpolitika, amelyet szeretnénk a jövőben is folytatni, a Magyarország számára meghatározó országokkal szoros együttműködésre törekszünk” – mondta.

A magyar-török együttműködés keretéről szólva Orbán Viktor felidézte: 2013-ban Ankarában kötöttek megállapodást Erdogan elnökkel arról, hogy létrehozzák a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, és évente találkoznak.

Arról is beszélt, hogy mind Magyarország, mind Törökország NATO-tag, így katonai szövetségesek is, a két ország közötti hadiipari együttműködés pedig megindult, jó ütemben halad.

Szólt továbbá arról, hogy Magyarországnak és Törökországnak közös finanszírozású programjai vannak Afrikában: Kenyába orvosmissziót küldtek, és most küszöbön áll egy olyan program, amellyel vízügyi és egészségügyi segítséget nyújtanak majd Ghánának.

A magyar-török gazdasági együttműködésre kitérve Orbán Viktor közölte: jelenleg 3,1-3,2 milliárd euró körül van a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet 6 milliárd euróra szeretnének növelni.

Az energetikában ugyancsak stratégiai partnere Törökország Magyarországnak, amelynek az energetikai szuverenitáshoz szüksége van az Ankarával való együttműködésre is – fejtette ki. Jó hírnek nevezte, hogy hamarosan létrejön az a vezeték, amelyen keresztül Törökországból gáz érkezhet majd Közép-Európába. Úgy számolnak – tette hozzá -, hogy Magyarországra 2021 végére jöhet gáz ezen az ágon.

A kormányfő felelevenítette, a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése: a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben. Megjegyezte, az ügylethez még szükséges a török versenyhivatal jóváhagyása.

Orbán Viktor végül megjegyezte: magyar állami ösztöndíjjal 150 török tanul ma Magyarországon, a szakmák közötti felosztásukban a török fél szabad kezet kap.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem ítélte el Törökországot észak-szíriai offenzívája miatt, Orbán Viktor egyrészt azt mondta: Magyarország mindig meg fogja adni a tiszteletet Törökországnak, és „ha Magyarországon valaki nem adja meg ezt a tiszteletet Törökországnak, nekem az a dolgom, hogy miniszterelnökként elnézést kérjek esetleg Törökországtól”. „Mi nem törődünk abba bele, hogy gúnyolódni lehessen egy másik ország vezetőjén, egy másik országon” – hangsúlyozta.

Másrészt megismételte: Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért „nekünk támogatni kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse” a migránsokat.

„Attól, hogy az EU tagjai vagyunk, nem veszek át rossz szokásokat. (…) Magyarország így tekint Törökországra is” – közölte.

Arra a felvetésre, hogy Várhelyi Olivér uniós biztosként a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felelhet majd, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „az, hogy Magyarország vállalja a bővítés- és szomszédságpolitikai teendőket, jól mutatja, hogy nem a könnyű sikerért futunk”. Ennél hálátlanabb portfólió ugyanis ma nincs az EU-ban – mondta -, de Magyarország úgy érzi, megfelelő érveket tud majd bemutatni a bővítés mellett. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy van egy uniós országcsoport, amely a bővítés teljes joganyagát megreformálná.

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan írt alá.

MTI