Orosz Ildikó: állítsák vissza a nemzetiségi iskolák státuszát!

Budapesten tartotta negyedik ülését a Magyar–Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport szeptember 15-én.

Az ülésen jelen volt többek között dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára, aki magyar társelnökként vezette a megbeszélést, valamint a magyarországi szaktárcák vezetői. Az ukrán delegációt Jevhen Kudriavec és Andrij Sztaskiv ukrán oktatási miniszterhelyettesek vezették. Emellett Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és az oktatási bizottság elnöke, valamint Marjana Maruszinec, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) Oktatási és Tudományos, Ifjúsági és Sportügyi Főosztályának igazgatója is részt vett az eseményen.

Az ülés legfontosabb mozzanatait Orosz Ildikó elnök foglalta össze. A megbeszélés fő témájaként a kárpátaljai magyar oktatási kérdéseket, illetve a munkacsoport harmadik üléséről készült jegyzőkönyvének eredményességét vitatták meg.

Az elnökasszony kiemelte, hogy ebbe a jegyzőkönyvbe semmi más nem került be, csak az, amit a KMPSZ évtizedek óta javasol a kisebbségi oktatással kapcsolatban. Elmondta azt is, hogy továbbra is maradtak nyitott kérdések, mint például a független emelt szintű érettségi (ZNO) vagy a nemzeti multiteszt, amelyet eddig nem fordítottak le magyar nyelvre.

Következő pontként a Rákóczi-főiskola nemzetközi akkreditációja szerepelt. Az intézmény megkapta ugyan az akkreditációt, azonban az ukrán minisztérium még nem ismerte el azt.

A tárgyalás másik fele a magyarországi kisebbségek oktatási-jogi helyzetéről szólt. Az ülésen jelen voltak a Budapesten élő ukrán kisebbség különböző képviselői csoportjai, akik az ottani oktatási helyzetről számoltak be.

Szó volt arról is, hogy Volodimir Zelenszkij elnök Novák Katalin köztársasági elnökkel való találkozása során hangsúlyozta: Ukrajna mindent megad az országban élő kisebbségeknek, amit Magyarország is biztosít a területükön élő ukrán kisebbségeknek. Ennek apropóján Orosz Ildikó kiemelte, Magyarország Alkotmánya magába foglalja, hogy melyek azok az államalkotó kisebbségek, amelyeket Magyarország elismer. Ezek között az ukránság is szerepel, ami egy elismerés, gesztus az ukránok irányába.

– A kisebbségek ugyanakkor számos joggal rendelkeznek Magyarországon. Mi most az oktatás terén voltunk érdekeltek.

Hogyan lehet nemzetiségi iskolát alapítani Magyarországon?

Magyarországon nemzetiségi iskolákat a kisebbségi önkormányzat is létrehozhat. Fenntartását az állam biztosítja.

A kisebbségi anyanyelvi oktatás típusai:

• Nemzetiségi teljes körű iskola – a magyar nyelven és irodalmon, valamint az idegen nyelveken kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a gyerekek. Kötelező érettségi vizsgát tenni magyar nyelvből és az anyanyelvükből. Ez utóbbit Magyarországon nyelvvizsgaként is elfogadják.
• Kéttannyelvű iskola – itt egyes tantárgyakat magyarul oktatnak, némelyeket pedig a kisebbségek nyelvén. Érettségi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és az anyanyelvükből. Ez szintén nyelvvizsgának számít.  
• Nyelvoktató iskola – itt heti 5 óraszámban oktatják a kisebbség nyelvét, valamint kötelezően a kisebbségi népismeretet.
• Vasárnapi iskola – a gyerekeknek délután vagy szombatonként oktatják a népi kultúrát, népismeretet.

Tehát bármilyen típusú iskolát szeretnének létrehozni, annak finanszírozását mind a magyar állam biztosítja. Ebből kiindulva a Magyarországon élő ukrán szervezetek beszámoltak a kisebbségi iskolák helyzetéről. Beszéltek a már megvalósult tervekről, létrejött iskolákról, valamint a jövőbeni célkitűzésekről. A tervek között szerepel egy olyan oktatási intézmény, ahol ukrán tanterv szerint, ukránul tanítják a gyerekeket.  Szerintük, ha teljes körű magyarországi rendszerű ukrán oktatást kezdeményeznének, akkor annak magyar tanterve lenne, amit ukránul kellene tanítani.

Megemlítendő, hogy Ukrajnában a magyar kisebbség ukrán tanterv szerint tanul.

Szerhij Babak hozzáfűzte, hogy mindenkinek be kell tartani az adott állam törvényeit, és nem biztos, hogy Ukrajnában örülnének annak, ha külföldi államtantervek szerint működtetnének egyes iskolákat.

Orosz Ildikó kiemelte, az ülésen sok olyan kérdésre rávilágítottak, amit a KMPSZ már 2017 óta kér: például, hogy állítsák vissza a kárpátaljai nemzetiségi iskolák státuszát.

– Azt, hogy ne csak a tanórán lehessen magyarul tanítani, hanem a magyar nyelv legyen az iskola belső nyelvi eszköze. Hogy lehessen egymás között is anyanyelven kommunikálni, vagy akár a szülői értekezleten, tanári értekezleten, iskolai rendezvényeken stb.

Továbbá:

• Biztosítsák az esélyegyenlőséget a felvételinél.
• Fordítsák le az online teszteket, biztosítsanak könyveket.
• Legyen szabad választási lehetősége a gyereknek.
• Maradjanak meg a magyar iskolák.
• Egyforma feltételek legyenek a felsőoktatási továbbtanulás irányába, és állítsák vissza azt a jogot, hogy a magán felsőoktatási intézmények megválaszthassák az oktatás nyelvét.

– Kérjük, állítsák ezt vissza, továbbá a szakképzésben is biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségeit.

Ezen jogok megvonása miatt Magyarország blokkolta Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozását. Ebben pedig nem lesz változás, ha nem történik érdemi elmőzdulás e téren – zárta gondolatait Orosz Ildikó.

Mondik Márta
Kárpátalja.ma