„Osztódik”-e a szövetkezeti lakás?

„Évekkel ezelőtt a cégem hasznából vettem befektetés gyanánt egy háromszobás szövetkezeti lakást. Érdekelne, hogy ha válásra kerül a sor, mi lesz ezzel a lakással? Ebből is rész illeti meg a feleségemet? Mekkora? Osztható a szövetkezeti tulajdon? Választ szeretnék kapni arra is, hogy miként adhatnám el ezt a lakást vagy az engem megillető részét, és mik ennek a költségvonzatai jelenleg?”

– Minden attól függ, hogy mikor és miként tett szert a lakásra. A Családi törvénykönyv (Cstk.) 60. cikkelye értelmében a házastársak által a házasság ideje alatt szerzett vagyon a férj és a feleség közös tulajdonát képezi, függetlenül attól, hogy az egyikük esetleg nem rendelkezett önálló jövedelemforrással házasságuk idején. Ugyanezen törvénykönyv 61. cikkelye kimondja, hogy a házastársak közös tulajdonának tárgyát képezi bármilyen, a házasság idején szerzett vagyontárgy. Ilyen vagyontárgynak minősül a házastársak által közösen vagy a házasság ideje alatt egyikük által vásárolt, s kettejükre vagy csupán egyikük nevére bejegyzett ingatlan is.
Ugyanakkor a Cstk. 57. cikkelye a házastársak személyes tulajdonához sorolja a férj és a feleség által házasságuk előtt szerzett, vagy házasságuk idején szerződés alapján ajándékba kapott, esetleg örökölt tulajdont, illetve a személyes tulajdonuknak minősülő pénzeszközökből vásárolt tulajdont is. Mindemellett a bíróság dönthet úgy, hogy amennyiben a házastársak huzamosabb ideig különválva, bár házasságban éltek, az ez idő alatt szerzett tulajdon valamelyikük személyes tulajdonának és nem közös tulajdonnak tekintendő.
Végül, de nem utolsósorban: a házastársaknak jogukban áll házassági, vagy bármilyen egyéb, a törvények által megengedett szerződést kötni, így szabályozva a tulajdonviszonyokat.
A Cstk. 69. cikkelye értelmében a házastársak szabadon megállapodhatnak a közös tulajdonuk megosztásáról. Ingatlan esetében közjegyző által hitelesített szerződést kell kötni a megosztásról.
Amennyiben a váló házastársak nem tudnak megállapodni a tulajdonmegosztásról, a bíróság teszi ezt meg helyettük egyikük kérésére.
A Cstk. 70. cikkelye értelmében, alaphelyzetben egyenlő rész illeti meg a férjet és a feleséget a közös tulajdonból. A bíróság azonban indokolt esetben eltérhet az egyenlő elosztás elvétől. Ilyen esetnek minősül egyebek mellett, ha bizonyítást nyer, hogy a házastársak egyike gondatlanul bánt a közös tulajdonnal, a család érdekeivel ellenkező módon használta fel, elrejtette azt. Ugyancsak nagyobb rész illeti meg a közös vagyonból azt a házastársat, aki kettejük közös gyermekét-gyermekeit neveli, vagy aki nagykorú munkaképtelen gyermekével él együtt, abban az esetben, ha a tartásdíj, amelyben a másik házastárstól részesül, nem biztosítja a megélhetésüket, gyógykezelésüket.
Ami a szövetkezeti lakások megosztását illeti, a Lakástörvénykönyv 146. cikkelye lehetővé teszi a lakás megosztását a lakásszövetkezet tagja és házastársa között, amennyiben a szövetkezeti vagyonrész közös tulajdonukat képezi, s ha lehetőség van a volt házastársak mindegyike számára külön lakrészt kialakítani az általuk birtokolt lakásban. Megállapodás hiányában a szövetkezeti lakás megosztásáról is a bíróság dönt. Amennyiben a lakás megosztása nem lehetséges, a házastársak közül annak, aki részesedik a szövetkezeti vagyonrészből, jogában áll kérni a másik házastárstól, aki a lakásszövetkezet tagja, hogy fizesse ki neki a lakásszövetkezeti tulajdonrész ellenértékét.
A szövetkezeti lakás értékesítése közjegyző által hitelesített adásvételi szerződés alapján történik, akár minden más ingatlané. A miniszteri kabinet 1993. január 21-i dekrétuma Az állami illetékekről értelmében a tulajdon elidegenítéséről kötött szerződések közjegyzői hitelesítéséért állami illetéket kell fizetni. Ingatlan elidegenítése esetén az illeték mértéke a lakás szerződésben feltüntetett értékének 1 százaléka, de nem lehet kevesebb az adózatlan minimális jövedelem összegénél, azaz 17 hrivnyánál. Ukrajna Adótörvénykönyve értelmében 2017-ben az ingatlan eladásakor megfizetendő adó mértéke az ingatlan értékének 5%-a.

hk