Porosenko lebukott és bűnösnek találtatott

Az ukrajnai elnökválasztás áprilisi második fordulója után – ahol Petro Porosenko, aki öt éven át állt az ország élén, hatalmas vereséget szenvedett riválisával szemben – egyre több büntetőeljárás kapcsán merül fel Ukrajna ötödik elnökének neve. A különféle bűnüldöző és nyomozó hatóságok által kezdeményezett eljárások között szerepel pénzmosás, sikkasztás és hazaárulás gyanújával indított is.

A világnak ezen a táján nem meglepő, ha egy bukott politikus ellen büntetőügyek indulnak, emlékezzünk csak a börtönt többször is megjárt Julija Timosenko esetére. Egyelőre nem tudhatjuk, mivel érnek véget a Porosenko ellen indított eljárások, azt pedig végképp nem sejthetjük, hogy a megszülető bírósági döntéseket később felülírja-e a politikai akarat és/vagy a történelem (mint ahogyan Julija esetében történt). Akárhogyan is, az ártatlanság vélelme az exelnököt is megilleti. Az azonban bizonyos, hogy bár nem büntetőügyről van szó, valamiben egyértelműen lebukott Porosenko: képmutatás vádjában mindenképpen és megfellebbezhetetlenül bűnösnek találtatott.

A kárpátaljai magyarok jól emlékeznek még arra, milyen nagy vehemenciával védelmezte Porosenko és udvartartása az ukrán nyelvet. Jól emlékszünk arra is, hogy kijevi hatalom különböző rangú csinovnyikjai, valamint a Porosenkohoz és elvbarátaihoz köthető országos televíziók által feltüzelt nacionalista „aktivisták” hányszor kérték erőszakos számon a kárpátaljai magyarokon az ukrán nyelvtudás (állítólagos) hiányát. Arról is beszámolt a sajtó, hogy Porosenko az országot behálózó korrupció elleni tevékenységet rajta orosz nyelven számon kérő állampolgárt Moszkva által rászabadított provokátornak minősítette csak azért, mert az nem tudott megtanulni ukránul.

A regnálásának utolsó napjaiban is az ukránosítást erőltető Porosenko – aki, ne feledjük, már azt követően írta alá a 2019. április 25-én megszavazott államnyelvi törvényt május 14-én, hogy április 21-én a választók akarata egyértelműen jelezte felé: elég volt belőle – többször tett olyan kijelentéseket, melyek szerint Ukrajnában mindenkinek kötelező tudnia ukránul, és hogy az ukrán nyelv az ország szuverenitásának legfőbb szimbóluma. Nyilván sokan vannak, talán még a kárpátaljai magyarok körében is, akik egyetértenek ezzel és az ukrán hatalom ukránosító törekvéseivel. Ám – ahogyan az már az ukrán politikai „elit” tagjai körében megszokott és természetes – Porosenko e téren is hazugnak és képmutatónak bizonyult.

Történt ugyanis, hogy az érintettségével futó tucatnyi nyomozás egyike kapcsán Porosenkot beidézték kihallgatásra. Hívei azonban úgy próbáltak nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, hogy tüntetést rendeztek az állami nyomozóiroda épülete elé. A Porosenko mellett protestálók körében ott volt az egykori elnök négy gyermeke közül is három: a két lánya és kisebbik fia, Mihajlo. Épp ő, a legkisebb (egykori) királyfi volt az, aki lebuktatta aput.

Amikor ugyanis az újságírók meg akarták szólaltatni a bukott elnök legfiatalabb fiát, egyértelműen kiderült, hogy a gyermek egész egyszerűen nem beszéli az államnyelvet. Tessék elképzelni: az ukránosító Porosenko legkisebb fia, az „Армія, мова, віра”, vagyis „Hadsereg, (ukrán) nyelv, hit” szlogennel – részben angollal keverve az ukránt – kampányoló politikus legifjabb csemetéje nem tud ukránul…

Az egész ukrán sajtót bejárta az a videofelvétel, melyből az újságírók kérdéseire Porosenko kisebbik fia oroszul válaszol, ugyanis nem beszéli az ukrán nyelvet. Az ifjú Mihajlo az orra alá dugott mikrofonba ékes orosz nyelven azt mondta: „Persze, az ideális az volna, ha ukránul beszélnék… de igen, oroszul beszélek”. Majd hozzátette: környezetében és családjában többen vannak azok, akik az orosz nyelvet használják…

Ne legyenek kétségeink: a gyerek nem hibás, nem is kell őt pellengérre állítani amiatt, hogy nem beszél ukránul. Az azonban tény, hogy édesapja, aki az államnyelvi törvény aláírása során Moszkva-barátnak minősítette a jogszabály kritikusait, egyértelműen lebukott: ukránosító politikájában (is) hazug és képmutató volt.

Porosenko lebukása azonban, sajnos, nem helyezi hatályon kívül sem az oktatási törvény 7. cikkelyét, sem az államnyelvi törvényt. Ő már nincs hatalmon. Az azonban még kérdéses, milyen lesz az új hatalom nyelvpolitikája. Mert Porosenko megbukott ugyan, de az aláírásával ellátott rendelkezései még élnek.