Stoltenberg: valamennyi NATO-szövetséges maradéktalanul teljesíti a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit
Valamennyi NATO-szövetséges maradéktalanul teljesíti a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit, a NATO továbbra is elkötelezett a biztonság szavatolásának kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés és leszerelés, valamint az atomfegyverek terjesztésének tilalma mellett – jelentette ki nyilatkozatában Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken.
A NATO nagyköveti tanácsa pénteken azért ült össze, mert Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be: az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt szerződést. Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy „Oroszország nem tartotta tiszteletben” az egyezményben foglaltakat. Az amerikai diplomácia irányítója, Mike Pompeo közleményben tudatta, hogy az amerikai kormány kilépése a Nyitott Égbolt szerződésből hat hónap múlva lép életbe.
Stoltenberg nyilatkozatában aláhúzta, minden NATO-szövetséges ország egyetért abban, hogy a Nyitott Égbolt szerződésben részes államoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk kötelezettségvállalásaikat.
Kijelentette, Oroszország a szerződéssel ellentétes módon évek óta korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett, ideértve Kalinyingrádot, valamint a Georgiával közös határszakaszát. Oroszország „válogatva” tesz eleget az Nyitott Égbolt egyezményben foglaltaknak, ami csorbítja annak érvényességét. A szövetségesek sok éven keresztül, ideértve az egymást követő NATO-csúcstalálkozókat is, arra szólították fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződésben foglaltak teljesítéséhez – közölte.
A NATO ismételten kapcsolatba lép Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország a lehető leghamarabb visszatérjen a szerződéshez. A szövetségesek nyitottak maradnak a NATO-Oroszország Tanácsban folytatott párbeszédre a katonai kockázatok csökkentés és az átláthatóság növelése érdekében – tette hozzá Stoltenberg.
A Nyitott Égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint 30 aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság szavatolásának egyik eleme.
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény a kölcsönös bizalom kulcsfontosságú elemét jelenti. Átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosít, továbbá hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz és stabilitáshoz.
Minden részes államnak továbbra is el kell fogadnia és biztosítania a szerződésben foglaltak teljes végrehajtását.
„Miközben továbbra is arra szólítom fel Oroszországot, hogy azonnal térjen vissza a szerződés teljes végrehajtásához, felszólítom az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg döntését” – fogalmazott a főképviselő.
Az Európai Unió megvizsgálja, hogy az amerikai kormányzat döntése milyen következményekkel járhat Európa biztonságára – tette hozzá Borrell.