Szakértő: Oroszország számára mindig stratégiai kérdés volt, hogy biztonsági zónát tudjon maga előtt
Négy ukrán katona meghalt egy március 26-án történt lövöldözésben. Azóta Oroszország csapatokat vont össze az orosz-ukrán határ közelében, valamint hadgyakorlatba kezdett. Az éleződő konfliktusról Horváth József, az Alapjogokért Központbiztonság politikai tanácsadója beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.
Az ukrán-orosz határon összevont orosz csapatok miatt Németország, az Európai Unió és az USA is aggodalmát fejezte ki. Az újfent kiéleződött ukrán-orosz konfliktus okairól Horváth József, az Alapjogokért Központbiztonság politikai tanácsadója beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.
A szakértő szerint Oroszország számára mindig stratégiai kérdés volt, hogy biztonsági zónát tudjon maga előtt.
Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között a Szovjetunió szétesése után olyan megállapodás jött létre, hogy az oroszok elengedik Közép-Európát, de további terjeszkedést nem tűrnek.
Azonban az orosz irányultságú vezetést amerikai irányultságúra cserélték Ukrajnában, amit az oroszok közvetlen fenyegetésként éltek meg. Azóta folyamatosan feszült a helyzet. Oroszország pedig nem ismerte be, hogy reguláris csapatokat küldött volna a Donyec-medencébe (ahol azóta Putyin provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget), és a Krím irányába. A lakosság által zöld emberkéknek nevezett katonák elfoglalták és visszacsatolták a Krímet Oroszországhoz.
A jelenlegi konfliktushoz a március 26-án történt lövöldözés vezetett, amelyben négy ukrán katona halt meg, ezután kezdett csapatösszevonásokat Ukrajna és Oroszország is, valamint Oroszország hadgyakorlatot jelentett be, amely során hadihajók kelnek át a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre. Ukrajna a NATO felé szeretne lépéseket tenni.
Horváth József szerint ez valójában inkább egy orosz–amerikai konfliktus.
Amerika új vezetése, a Biden-kormány így próbálja demonstrálni, hogy keményebben bánik Oroszországgal, mint az előző vezetés. A hadgyakorlat pedig csupán egy üzenet orosz részről, amellyel kijelölik azt a határt, aminek közvetlen közelében nem tűrnek el külföldi érdekeltséget.
Két amerikai hadihajó is érkezik április közepén a Fekete-tengerre, de ebben nincsen újdonság, az időzítés az, ami jelentőségteljes lehet. „Amerika az Ukrajna melletti kiállását szeretné demonstrálni” – mondta a politikai tanácsadó.
Forrás: hirado.hu