Szélsőségeknek nincs helye Kárpátalján!

Az Ukrajnában kialakult helyzet közel fél éve aggodalommal tölti el az ország lakosságát és a kárpátaljai magyarságot. Míg novemberben az átlag kárpátaljaiak a különböző médiacsatornákon és az interneten keresztül aggodalommal, döbbenettel és a változás reményével követték végig a fővárosában zajló eseményeket, a határ menti megye mindvégig a béke szigete maradt. Ez az állapot most megbomlani látszik.

A vidék valamennyi nemzetiségű polgárai törvénytisztelő és békeszerető emberek, akik nem akarnak háborút, akik elvárják a helyzet mielőbbi békés rendezését: fegyverek nélkül, tárgyalások útján. Bebizonyosodott, hogy az erőszak nem vezet semmire, s itt az ideje, hogy a döntéshozók belássák: be kell fejezni a vérontást, és békés úton kell megoldani a kialakult konfliktust.

A vidék egyik sajátossága, hogy soknemzetiségű. Az elmúlt években az itt élők közötti egyensúlyt különböző szélsőséges csoportok többször próbálták megbolygatni.

Kárpátalján megjelent a Jobbik. KGBéla (Kovács Béla – a szerk.) irodát nyitott Beregszászban, majd jött válaszként az ukrán szélsőségesek „fáklyás menete” a városban. Érdekes, hogy első kárpátaljai látogatása során Kovács Béla EP-képviselő és Vona Gábor a Jobbik pártelnöke a Szvobodával vette fel a kapcsolatot:. „Vona hangsúlyozta: beregszászi látogatása nem pártpolitikai célzatú… Jelezte: a Jobbik ugyan ellenzéki párt, de nemzetpolitikai kérdésekben együtt gondolkodik a kétharmados kormánypárttal, s katalizátorszerepet tölt be nemzeti ügyekben. …A Jobbik és az ukrán szélsőjobboldali Szvoboda párt között körvonalazódó megállapodással kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Kovács elmondta: a tárgyalásokat az ukrán párt kezdeményezte, s a Jobbik 12 pontban fogalmazta meg az együttműködés alapfeltételeit. Az esetleges megállapodás mindenekelőtt a kárpátaljai magyarság érdekeit fogja szolgálni” – fogalmazott Kovács Béla.

Hogy az urak miben egyeztek meg, azt nem lehet tudni, de azóta Kárpátalja területén egy sor, az ukránok és magyarok közötti, nemzetiségi konfliktus kirobbantására irányuló esemény történt, többek között olyanok, mint az ukrán állami zászló meggyalázása Beregszászban, a Szvoboda éjszakai fáklyás felvonulása, a magyar gyerekek elleni támadások Ungváron vagy a magyar emlékművek megrongálása.

A Szvoboda és a Jobbik tevékenysége már régóta felháborítja Kárpátalja közvéleményét, a két szervezet igyekszik destabilizálni a politikai helyzetet vidékünkön. Kitiltásukat még 2013-ban javasolta a Podkarpatszka Rusz Népi Tanácsa kárpátaljai megyei szervezetének elnöke. 

Az ukrán események kapcsán sem maradtak el a radikálisok. A szvobodások többnyire a Majdanon küzdöttek, így ránk kevésbé volt idejük. A Jobbik és helyi embereik azonban propagandájukkal több alkalommal is pánikot generáltak Kárpátalján. Még márciusban többszáz megosztást kapott egy felhívás, melyben a kárpátaljai magyar értelmiségiek felháborítónak ítélték, hogy egyes magyarországi pártok helyi emberei a kialakult helyzetet kihasználva beálltak azok sorába, akik a lakosságot megtévesztő álhíreket jelentettek meg. Ebben a közleményben egyúttal felszólították a magyarországi ellenzéki pártok vezetőit, hogy a jövőben tartózkodjanak a hasonló magatartástól, és hagyják abba a riogatást.

A kijevi események után a kárpátaljai magyarság KGBéla krími népszavazással kapcsolatos kijelentése révén került ismét a nacionalisták kereszttűzébe. Az EP-képviselő Beregszászban működő irodáját azonnal felfüggesztették.

Azóta Ukrajnában a helyzet nem javult, csak súlyosbodott, a maláj gép katasztrófája egyértelművé tette, hogy Ukrajna olyan helyzetben van, amit csak nemzetközi segítséggel tud megoldani.

A mozgósítás harmadik fázisának elindítása további aggodalmat váltott ki a társadalomból. 

A férjeikért, gyerekeikért és testvéreikért aggódó édesanyák és lányok az ország több megyéjében az utcára vonultak. A napok óta tartó tüntetéssorozat vidékünket sem kerülte el. Kárpátalja megye kormányzója és a vezetés tárgyalt a tüntetőkkel és az illetékesekkel. A megye vezetője megígérte, hogy az ukrán parlament kárpátaljai képviselőinek közreműködésével továbbítja Olekszandr Turcsinov házelnöknek a helyi lakosok beadványát, amelyben azok a múlt héten elrendelt részleges mozgósítás módosítását kérik. Luncsenko arról is biztosította a tiltakozókat, hogy a besorozottak közül senkit sem fognak akarata ellenére a kelet-ukrajnai háborús övezetbe vezényelni. 

A megyei vezetés levélben fordult az illetékesekhez. Valamennyien ugyanazt kérik.

A megmozdulások nemzetiségtől függetlenül történtek a megyében, a tiltakozást számos álhír váltotta ki, ezek többsége a közösségi oldalakon terjedt, többek között az egyik ilyen álhír volt, hogy a hatóságok emberei éjszaka mikrobuszokkal szedik össze a falvakban a behívottakat. A magyar lakosságot félreinformáló radikálisokhoz köthető portálok (hídfő, alfahír, kurucinfo, bal-rad stb.) szándékosan félreinformálják a közösséget és veszélybe sodorják azt.

A folyamatos bizonytalanságban és félelemben élő lakosság reakciója természetes. A behívások ellen tiltakozók az útlezárásokkal jelzik a hatalom és a vezetés felé, hogy békét akarnak és nem háborút.

A megye több járásában tömegessé váló spontán tiltakozó akciók jól szervezetten zajlanak. Fontos megjegyezni, hogy a vidékre érkező menekültek (megjegyzem, hogy a fogalom használata helytelen, mert országon belül maximum migrációról beszélhetünk) és turisták között számos olyan egyén is beszivárgott, akik szándékosan próbálják provokálni a lakosokat, konfliktusokat szítanak a helybeliek között megjelenve a tüntetéseken. Legutóbb a hatóságok már le is tartóztattak egy szeparatistát.

Az utcákra kivonulók békés tömeget sokan ismét arra próbálják használni, hogy politikai hasznot szerezzenek, vagy szervezőként odaálljanak az élére. A tüntetések szervezését magára vállalta megyénk önkéntes ruszin miniszterelnöke, de aktív szereplőként léptek fel a tüntetők mellett Baloga-féle JeC-s képviselők is, majd Ratusnyák is hozzászólt. Az utolsók közt pedig az UMDSZ is kiadott egy nyilatkozatot, melyben a szövetség elnöksége többek között fontosnak tartja, hogy „megfelelően tájékoztassák a lakosságot az eseményekről”. ( A nyilatkozat szövege tegnap jelent meg a szövetség közösségi oldalán, megtörve 2013 novembere óta a tájékoztatás csendjét az oldalon. 

Sok minden megváltozott az utóbbi félévben, az elnököt és egy-két képviselőt leszámítva csak a döntéshozók maradtak a régiek. Ezek a képviselők szavazták meg a „diktatórikus törvényeket”, majd a nyelvtörvény eltörlését és most a mozgósítás harmadik szakaszának elindítását is. Vidékünknek is vannak képviselői. Az UMDSZ nemrég lemondott elnöke, Gajdos István és Iván Buskó, egykori régiós honatyák, végig azt nyilatkozták közösen tesznek meg mindent a vidékért és az itt élő lakosságért: együtt „régiónkkal a régiónkért” volt a szlogen is, mindkettő ígéretet tett arra, hogy a magyarság érdekeit is képviselni fogja. Ehhez képest mikor a mozgósításról szavaztak a parlamentben, Gajdos hiányzott, Buskó meg igennel szavazott. 

Igaz, Gajdos István parlamenti képviselő nemrég módosító indítványt nyújtott be a mozgósítással kapcsolatban, ezt ugyan megtehette volna a döntéshozatalkor is, felszólalhatott volna az ügyben, szavazhatott volna nemmel!

Felelős képviselőként egy ilyen helyzetben ott lett volna a helye, már csak azért is, hogy hitelesen tudjon tájékoztatni a parlamentben zajló eseményekről. Mindenesetre jobb későn, mint soha. A Jobbik azonnal üdvözölte Gajdos indítványát, és ők is csatlakoztak a kérelmezők soraihoz. Az egyik Jobbikos vezető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta: „A Jobbik szerint az lenne a cél, hogy megállítsák a magyar nemzetiségű személyek sorozását és megakadályozzák az ukrán menekültek magyar falvakba való betelepítését, minimális követelésként pedig már az is elég lenne, hogy a magyar katonákat ne vigyék Kárpátalján kívülre, teljesítsenek helyben szolgálatot.” 

A Jobbik folyamatosan partnereket keres Kárpátalján, de érthetetlen, miért olyan honatyától informálódik, aki úgy döntött, hogy akkor teszi a legnagyobb szolgálatot a magyarság érdekében, ha felhagy annak képviseletével és lemond, aki magyarságot érintő kérdésekben vagy nem jár be szavazni, vagy nem figyel, hogy miről szavaz. 

Most ismét támadásba lendült a Szvoboda, nemrég Gajdost és az UMDSZ-t akarták betiltani, most Bocskor Andrea EP-képviselőt vádolják kémkedéssel, amiről  a Jobbik egyik internetes felülete ad hírt.

Igaz tanácsa volt Bethlen Istvánnak, mikor a következőket mondta a parlamentben a nyilasoknak: „Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.” (Márai Sándor: Napló 1984-1989 /részlet/)

Ezek ismeretében felmerül a kérdés: kell-e Kárpátaljának a Jobbik tevékenysége?
A válasz egyértelmű: a szélsőségeknek nincs helye vidékünkön!

Darcsi Karolina
politológus