Tájékozatlan tájékoztató

Szerző: | 2020.09.05., 15:31 | Nézőpont

Forrás: Freepik

Elkezdődött a 2020–2021-es tanév, de az előző évekből fennmaradt problémák sajnos nem oldódtak meg. Ilyen több éve létező konfliktusforrás az oktatás nyelvének kérdése Ukrajnában. Mint oly sokszor esett már szó róla, a 2017-ben elfogadott oktatási kerettörvény szerint a kisebbségi nyelveken oktató iskolák helyett olyan intézményeknek kell működniük, ahol az oktatás nyelve az ukrán, és csupán „egy vagy néhány tantárgy” oktatható angolul vagy kisebbségi nyelven.

Ezt a 2017-es jogszabályt pontosította a 2020-ban elfogadott, az általános középfokú oktatásról szóló törvény 5. cikke, amely szerint 2020. szeptember 1-től a korábbi orosz tannyelvű iskolákban az 5. osztálytól kezdve a tantárgyak 80 százalékát már államnyelven kell oktatni. Hssonló sors vár a ma még más kisebbségi nyelven oktató iskolákra, tehát például a magyar vagy román nyelvű intézményekre is, csak épp néhány év csúszással: ezeknek az iskoláknak 2023-ban kell áttérniük a részlegesen ukrán nyelven folyó oktatásra. A törvény szerint a krími tatárok, mint őshonosnak minősített nép, továbbra is megtarthatnák anyanyelven oktató iskoláikat, ha azok nem az Oroszország által annektált Krím félszigeten volnának.

Mindezt csak azért idéztük fel, mert úgy tűnik, hogy az államnyelv védelmezésével megbízott legmagasabb rangú csinovnyik vagy nincs tisztában azzal, mit tartalmaznak a fent idézett törvények, vagy tudatosan félrevezeti a közvéleményt.

Történt ugyanis, hogy Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős megbízott a tanévkezdés apropóján adott nyilatkozatában elmondta, hogy az oktatási törvény egyik szerzőjeként érdeklődéssel figyeli, hogyan tér át idén szeptember elsején 194 iskolában közel 200 ezer orosz ajkú gyermek egyik napról a másikra a tantárgyak ukrán nyelvű tanulására. Nagy örömmel azt is hozzátette, „hangsúlyozni kell, hogy legfeljebb politikai kérdés lehet más nyelvek használata az oktatási folyamatban”, hiszen az oktatás nyelve az államnyelv Ukrajnában.

Mindeddig a nyilatkozat csupán annak jelzése, hogy a Porosenko és csapata bukása után tavaly hatalomra jutott kormányzat hű és következetes folytatója elődjei ukránosító politikájának. Ám az interjúból az is kiderült, hogy az államnyelv védelmét felügyelő magas rangú állami hivatalnok vagy nem ismeri Ukrajna törvényeit, vagy egész egyszerűen valótlant állít.

Fent idézett nyilatkozatához azt is hozzátette ugyanis Kreminy, hogy az állampolgárok egyes kategóriái számára az államnyelven folyó oktatásra való áttérés folyamatosan zajlik. „Az őslakos népeknél (elsősorban a krími tatár közösség gyermekeinél) az elemi iskolában a tanítási nyelv lehet a kisebbségi nyelv, ám az általános és középiskolai osztályoktól az ukrán nyelvű tantárgyak száma 80%-ra nő” – mondta a hivatalos kormányzati honlapon is közzétett nyilatkozatában.

Ez az állítása azonban nem igaz. Az általános középfokú oktatásról szóló törvény  5. cikk 4. pontja ugyanis azt mondja ki, hogy az őshonos népekhez tartozó személyek az államnyelv mellett saját anyanyelvükön tanulhatnak a középiskola befejezéséig…

Elég szomorú, ha a kisebbségi nyelven folyó oktatást egyébként is visszaszorító törvényeket az államnyelvi törvény betartásáért felelős legfőbb hivatalnok olyannyira nem ismeri, hogy még azoknak a jogát is vitatja az anyanyelven folyó képzéshez, akiknek ezt a törvény lehetővé teszi.

Vajon megengedhető-e, hogy az állam és magasrangú csinyovnyikjai nem ismerik vagy félremagyarázzák a törvényeket?

Forrás: Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont

Pin It on Pinterest

Share This