Washington felszólította Moszkvát: ne használja fel az elfogott ukrán haditengerészeket politikai játszmáikhoz

Az Egyesült Államok felszólította kedden Oroszországot, hogy ne használja politikai sakkjátszmáiban „gyalogokként” az elfogott ukrán haditengerészeket, hanem haladéktalanul bocsássa szabadon őket.

Washington ukrajnai nagykövetsége útján továbbított üzenetében hangsúlyozta, hogy Oroszország már több mint 50 napja tartja törvénytelenül fogva az ukrán tengerészeket, akik – mint a követség kiemelte – a szabad tengeri közlekedés lehetőségével éltek Ukrajnában, saját országuk területi vizein. „Mélységesen aggódunk továbbá egészségükért és jogaikért is” – fűzte hozzá a diplomáciai képviselet Twitter-üzenetében.
Kedden az illetékes moszkvai bíróság a 24 bebörtönzött ukrán haditengerész közül 12 esetében már meghosszabbította az előzetes letartóztatásukat április 24-ig, a többiek ügyében is várhatóan hasonló döntés születik majd.
A bíróság elutasította a vádlottaknak azt a kérését, hogy kezeljék őket hadifogolyként, és állítsák katonai bíróság elé, az orosz hatóságok jogértelmezése szerint ugyanis az ukránok nem tekinthetők hadifoglyoknak, mivel Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.
2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit – ugyanis az általa önkényesen megszállt Krím félsziget körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti -, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva úgyszintén önkényesen engedélyhez köti. Oroszország azt is állítja, hogy az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.
A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését.
A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától, amit a világ országainak zöme, beleértve a NATO- és az Európai Unió tagállamait nem ismer el legitimnek.