Zelenszkij közvetlenül Putyinnal akar tárgyalni

„Találkozzunk, nem harapok!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címezve az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint a külföldi újságíróknak tartott csütörtöki kijevi sajtókonferenciáján.  

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyinnal szeretne tárgyalni, mert úgy véli, ez az egyetlen módja, hogy leállítsák a háborút. “Nem én akarok beszélni Putyinnal, beszélnem kell vele, az egész világnak beszélnie kell vele, mert ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk ezt a háborút” – fejtette ki Zelenszkij a külföldi újságíróknak. Hozzátette: nyitott arra, hogy minden kérdést megvitasson Putyinnal.

„Ülj le velem a tárgyalóasztalhoz. De ne harminc méterre, mint (Emmanuel) Macronnal vagy (Olaf) Scholzcal. Normális pasas vagyok, nem harapok!” – fogalmazott az ukrán elnök, utalva arra a hosszú tárgyalóasztalra, amelynél az orosz elnök a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések keretében a külföldi vendégeit fogadta.

Zelenszkij felszólította a nyugati országokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatást, mert ha Oroszország legyőzi az országát, megtámadja Kelet-Európa többi részét, a balti államokon kezdve, hogy eljusson egészen „a berlini falig”.

„Ha mi eltűnünk – Isten óvjon ettől bennünket -, Lettország, Litvánia, Észtország és a többi lesz a következő… Egészen a berlini falig, higgyenek nekem” – állította Zelenszkij, aki arra kérte a nyugati országokat, hogy zárják le az ukrán légteret az orosz repülők előtt vagy adjanak neki repülőgépeket.

A Fehéroroszországban folyó tárgyalások kapcsán az ukrán elnök úgy vélte, hogy vannak dolgok, amelyekben kompromisszumot kell találni, hogy „ne haljon meg több ember”. Vannak azonban dolgok, amelyekben lehetetlen kompromisszumra jutni. „Nem mehetünk oda úgy, hogy kijelentjük: igen, ez az ország a tiétek, Ukrajna Oroszország része” – mondta.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta a diplomáciai párbeszéd fontosságát. „Minden szó fontosabb, mint egy lövés” – tette hozzá.

Az ukrán katasztrófavédelem közlése szerint legalább harminchárom holttestet találtak a romok alatt az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében egy orosz légitámadás után. A közlemény arra nem tér ki, pontosan hol történt a támadás. Hozzátették, hogy folytatódnak a mentési munkálatok. Korábban a megyei közigazgatás vezetője azt mondta, hogy legalább kilencen haltak meg, amikor légicsapás ért két iskolát és magánházakat.

Az orosz erők fokozzák erőfeszítéseket, hogy ellenőrzésük alá vonják a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet – közölték ukrán vezetők. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója az interneten azt közölte, hogy az orosz csapatok megpróbálják áttörni a helyi lakosok és a területi védelmi erők által az atomerőmű előtt emelt barikádot. Egy másik tanácsadó, Vadim Deniszenko szerint a helyzet aggasztó, az oroszok ugyanis behatoltak Enerhodar városba, ahol az erőmű dolgozói élnek.

A Dnyeper partján fekvő Enerhodar polgármestere, Dmitro Orlov csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett üzenetében azt írta, hogy az orosz csapatok lövöldözni kezdtek egy polgári ellenőrzőpontnál. A polgármester azt tanácsolta a lakosoknak, hogy ne hagyják el a házaikat. A dpa német hírügynökség szerint az információt független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

Hat, egyenként ezer megawattos teljesítményű reaktorával a zaporizzsjai Ukrajna, s egyben Európa legnagyobb atomerőműve.

Az orosz csapatok korábban már az ellenőrzésük alá vonták a Kijevtől mintegy 100 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőművet.

A stratégiai fontosságú dél-ukrajnai Mariupol polgármestere csütörtökön azzal vádolta meg az orosz és az oroszbarát szakadár erőket, hogy ostrom alá akarják venni a várost, megakadályozva a stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros lakosainak evakuálását ás ellátását.

„Lerombolták a hidakat, a vonatokat, hogy ne tudjuk elszállítani a nőket, a gyermekeket és az időseket. Megakadályozzák az ellátásunkat” – jelentette ki Vadim Bojcsenko a Telegram-csatornáján.

„Blokád alá akarnak vonni bennünket, mint Leningrádot” – utalt a Szentpétervárra, amelyet a Szovjetunió évtizedeiben Leningrádnak neveztek, és amely a második világháború idején a náci németek ostromának színhelye volt.

A 441 ezer lakosú Mariupol ellenőrzése stratégiai fontosságú Oroszországnak, mert összeköttetést biztosítana a Krímből érkező orosz és a Donyec-medencéből érkező szakadár erők között. A szakadárok szerdán azt közölték, hogy bekerítették a várost.