Zelenszkij: Ukrajna meghívása a NATO-ba lépés volna a béke felé
Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Dubrovnikban, az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón.
Ukrajnának van helye a NATO-ban? Ha igen, akkor (Vlagyimir) Putyin elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, vannak független államok, amelyeknek joguk van megválasztani a jövőjüket” – mondta Zelenszkij a konferencia kezdetén tartott üdvözlő beszédében.
Úgy vélte: a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet. „Geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni” – szögezte le.
Kiemelte: az év végére valós kilátások vannak a békére.
„Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A csatatéren kialakult helyzet lehetőséget ad nekünk erre. Merész döntéseket kell hoznunk”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számítanak Joe Biden amerikai elnök vezetésére, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország erős és bölcs lépéseire, hogy biztonságot és békét hozhassanak Európába.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő rámutatott: Dubrovnik olyan város, amely a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya.
A város, amely a közelmúltban háborút, pusztítást élt át, ma élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Pontosan ezt a jövőt akarjuk Ukrajnának is” – mondta.
Úgy értékelte: Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatása nem csak a túlélésükért küzdő emberekkel való szolidaritás kérdése.
„Ez egyben mindannyiunk számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek”
– fogalmazott Plenkovic. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és a nemzetközi rend fő elveit.
Kiemelte: az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját jelenti a hidegháború után.
A csúcstalálkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, Kijev euroatlanti integrációjának, Ukrajna energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.
A csúcstalálkozó előtt Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartott, valamint aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalos szintre emeli a két ország között már meglévő együttműködést.
A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó, miután az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg.
A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.
A konferencia résztvevői között volt Natasa Pirc Musar szlovén, Aleksandar Vucic szerb, Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói elnök, továbbá Kiriákosz Micotákisz görög, Dimitar Glavcsev bolgár, Edi Rama albán, Borjana Kristo boszniai, és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Moldovia, Törökország, Románia külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
Forrás: MTI
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat